A könyv mint a debreceni identitás alapja

A debreceni identitás alapjait, hagyományait mi sem mutatja jobban, mint hogy a város, a református egyházkerület és az Alföldi Nyomda címerében ugyanaz az ábra, a zászlós bárány szerepel. Ez az összefüggés reprezentálja azt a sajátos lokális kultúrát, amit debreceni műveltségként definiálhatunk. A debreceni műveltség történelmi képződmény, a reformáció XVI. század óta élő jelenléte alapozta meg, legfontosabb keretei pedig a Református Kollégium és a nyomda, megjelenítője pedig a könyv. 

A könyv a tudás, a műveltség nem egyedüli hordozója Debrecenben sem, de a városban nyomtatott, helyi alkotó által illusztrált, a helyi kézműves hagyományok eljárásaival készített tárgy, mely a városban született vagy a városhoz köthető tartalmat – irodalmi szöveget, tudományos értekezést stb. – hordoz, ennek a műveltségnek az emblémája. 

A debreceni műveltség a hagyománytisztelet és az újra való nyitottság, a lokalitás és nemzetköziség dinamikus harmóniájában él immár fél évezrede.  A kis kelet-európai város Református Kollégiuma  a XVI. századtól ápol kapcsolatokat németországi, németalföldi, angliai intézményekkel. Ennek köszönhetően diákok százai járták Európát, tanultak külhonban, s hozták haza a tudást – könyvek formájában is. Így Debrecenben mindig is a nagy kulturális központokkal szinkronban voltak jelen az európai műveltség legfrissebb eredményei. 

A kollégium nem csak a tudás közvetítésének, hanem a kreatív alkotói tevékenységeknek is otthona. A diákok a szövegalkotás formáit csakúgy elsajátították, mint a könyvillusztrációból kisarjadt grafika-metszés művészetét. Ugyanakkor a kollégium nem csak a falakon belül élt és hatott, de ezer szállal fűződött a város életébe nem csak a városvezetés, a városigazgatás és a hitélet területén, hiszen a tanárok és diákok a kulturális élet fontos szereplői voltak.

Debrecen különleges hely a tekintetben, hogy a város nem csak a reális térben él, hanem az irodalom imaginárius terében is. Ha Debrecent, a debreceni identitást meg kívánjuk ismerni, megtehetjük egy sor irodalmi alkotás olvasásán keresztül is. Ugyanakkor napjainkban a virtuális térben is mind inkább kiépül a város. Az irodalmi kultúra az a szituáció, amiben a reális, az imaginárius és a virtuális össze tudnak találkozni.