Hírek

Az irodalom gyógyír
...

„Kikapcsol, feltölt, megnyugtat, ráébreszt, megválaszol, felkavar, szórakoztat, tanít, példát mutat, tükröt tart, messzire visz, művel” – csak néhány példa, mi az, amit a könyvek nyújthatnak nekünk, írja Jakobovits Kitti pszichológus, biblioterapeuta nemrég megjelent Irodalomterápia, A könyvespolcod pszichológusszemmel című könyvében, amelyben azt járja körül, hogyan segíthetik a könyvek a pszichológiai tanácsadást. 

Jakobovits Kitti irodalomterapeutaként arra ösztönzi klienseit, keressék magukban, mi az, amivel kapcsolódni tudnak az irodalmi szövegekhez, majd annak segítségével hozzák felszínre gondolataikat, érzéseiket. Mondhatjuk úgy is, hogy két pszichológus van jelen a foglalkozásain: ő maga, a szakember aktív és a könyv passzív segítőként. 

De miben rejlik az irodalom gyógyító ereje pszichológiai szempontból? Milyen mélyebb változásokat tud előidézni a belső világunkban az, ha olvasunk? S miben különbözik egy irodalomterápiás foglalkozás az otthoni olvasgatástól?

Jakobovits Kitti: Nem kell minden olvasásnál ott ülnie velünk egy irodalomterapeutának, s fognia a kezünket, ahhoz, hogy érzékeljük az irodalom gyógyító hatásait. Itt az a kérdés, hogy mennyire tudatosulnak ezek a folyamatok, illetve milyen alaposan dolgozzuk fel az adott szöveget - ehhez már szükség van a szakemberre. A könyvek gyógyító ereje sok egyéb mellett abban rejlik, hogy ugyanolyan történetek vannak bennük, mint amilyeneken mi is keresztülmegyünk életünk során, ekkor a hasonlóság a kulcs. Ezen túl az eltérések, a különbségek is fontosak, mert azok segítenek minket más szempontból is ránézni egy-egy helyzetre. Szinte minden megtalálunk bennük: megoldási útvonalak, új alternatívák és szempontok, új kifejezésmódok, metaforák, szimbólumok, stb, egy egész arra, hogy tanuljunk belőlük, általuk. 

Mire érdemes figyelni, amikor kifejezetten egy probléma feloldásához keresünk olvasmányt, szabad-e egyáltalán ilyen indíttatásból leemelni könyvet a polcról? 

Jakobovits Kitti: Sokszor tudatosan olyan könyveket olvasunk, ami éppen foglalkoztat minket, ez alapvetően sokat segíthet, hogy megértsük az adott kérdést, problémát, megnézzük, más hogyan döntött, vagy hogy élte meg a helyzetet. Ilyenkor azonban mindig érdemes arra is figyelni, hogy reflektáljunk magunkra olvasás közben, hogy az adott könyv új irányokat nyit meg vagy tovább nehezíti a helyzetemet. Egy akut krízisben például nem feltétlenül jó a sebeket nyomkodni, ilyenkor ajánlott egy szakember bevonása. Ha viszont egy irodalomterápiás közegben vagyunk, akkor nem gond, ha feljönnek a problémák, mert meg vannak teremtve azok a keretek, amik biztonságot és szakmai segítséget nyújtanak, és amik egy otthoni magányos olvasásnál nincsenek. Egy irodalomterápiás csoportnál éppen ez lehet a cél, hogy kitegyük az asztalra az érzékeny tartalmakat is. 

Úgy képzelem, egy regény megfelelőbb lehet terápiás szempontból, mint egy novella vagy vers, hiszen többdimenziós karakterekkel, kiterjedt cselekménnyel van dolgunk.

Jakobovits Kitti: Egy regény sokkal gazdagabb a cselekményben, jobban meg lehet vizsgálni, benne az ok-okozatiságot, van kifutása, adott esetben megoldása is. Egy irodalomterápiás üléskor ugyanakkor praktikus okoknál fogva inkább rövidebb szövegekkel dolgozunk, nem tudnánk végigolvasni egy egész regényt, s van egy olyan hátulütőjük is, hogy nehéz eldönteni, mit emeljen ki belőlük az ember, nehezebb a fókuszált munkát tartani. Azt tapasztalom, hogy a versek arra „jók”, hogy egy érzelmi állapotot tudjunk rajtuk keresztül megragadni. Sok esetben még magunk számára is talányos, mi játszódik le bennünk, de ha rábukkanunk egy olyan versre, ami rímel erre, vagy ami esszenciálisan összefoglalja azt, az már egy előrelépés.

 

Én kifejezetten ódzkodok az önsegítő könyvektől, mert olyan általános tanácsokat fogalmaznak meg, amiket nem biztos, hogy tudok hasznosítani egy-egy élethelyzetben. Neked mi a véleményed az ilyen típusú olvasmányokról?

Jakobovits Kitti: Az ilyen könyvek a szöveget mondják ki segítőnek, az irodalomterápia viszont a szövegről való beszélgetést tekinti annak. A szépirodalom nem akar didaktikusan segíteni, nekünk kell utánajárnunk, mi az, amihez kapcsolódni tudunk, amit fel tudunk belőle használni. De nem feltétlenül ördögtől valók az önsegítő könyvek sem, csak a helyén kell őket kezelni, kizárni nem lehet, nem is kell, kiindulópontként, startmezőként hasznosak lehetnek, vannak olyan klienseim, akik például úgy vágtak bele egy terápiás folyamatba, hogy előtte elolvassak egy-két ilyen könyvet. Azt azonban mindenképp fontos kiemelni, hogy az önsegítő könyv nem egyenlő az irodalomterápiával. 

Bizonyos egyetemeken már megjelent valamilyen formában az irodalomterápiás módszer az oktatásban, szerinted van helye az iskolákban is? 

Jakobovits Kitti: Szerencsére egész nagy érdeklődés van a tanárok felől, sokan vágnak bele a képzésbe is, hogy aztán saját munkájukba illesszék vissza a módszert. Talán néhány etikai keret miatt nehezebb dolog irodalomterápiás foglalkozásokat tartani az iskolákban (a tanítóm/tanárom az irodalomterapeutám is, az osztálytársaimmal egy önismereti csoportba járok, stb), de annak a szemléletnek, hogy az irodalomhoz kell és tudunk is személyesen viszonyulni, annak meg kellene jelennie már a legelső irodalom és nyelvtan órákon is. Nem várható el, hogy minden tanár elvégezzen egy irodalomterápiás képzést is, de ha valamilyen kurzust, betekintést kapnának, az csodálatos lenne, mert egészen más módokon ismertethetik meg a gyerekekkel az irodalmat. 

Mert a személyes kapcsolódáson múlhat, kiből válik aztán felnőttként irodalomkedvelő. 

Jakobovits Kitti: Mindenképpen, nagyon sok kisgyerek szeret olvasni, s amikor jön a suli, meg is utálja a kötelezők, a „mire gondolt a költő”-típusú oktatás miatt. Ha viszont meg tudnánk tartani ezt a személyes kapcsolódást, akkor biztosan több olvasó felnőtt lenne. 

 

Legfrisebb hírek

Ismét a könyveké a debreceni Csapó-korzó Könyvutcába kéne menni! Hamarosan itt az Ünnepi Könyvhét Új tagokkal bővült a Könyv barátai hálózat Elindult A könyv barátja hálózat Ha ma élne Csokonai, rapper lenne? Tudományos konferenciával zárult a Tar Sándor-napok Debreceni kortárs költők verseitől burjánzik a Déri tér Bemutatták Borbély Szilárd újabb posztumusz kötetét Tar Sándor filmvásznon Szabó T. Annával teszteltük a gravitációt a Debreceni Költészeti Fesztiválon Ez nem az az NDK: Tar Sándor fotóhagyatékából nyílt kiállítás Hamarosan rajtol a 19. Debreceni Költészeti Fesztivál Emléktáblát kapott Tar Sándor Hármashegyalján nyílt meg az ország első erdei könyvtárpontja Olvasás éjjel-nappal: ismét kedveztek a könyvmolyoknak Debrecenben Debrecenben is megalakult a Petőfi Klub 144 éve született a „Mulandosag fia” Szabó Magda Debrecenére nyitottuk rá az ajtót Online játék visz közelebb Tar Sándor világához Bereményi Géza kapja az első Páholy Irodalmi Nagydíjat Már könyv formájában is elérhető a Debrecenben játszódó történelmi dráma 248 éve született Csokonai Vitéz Mihály Ezúttal Szabó Magda nyomába erednek a Csokonai színművészei Átadták az Alföld-díjakat Figyelem: ötvenedjére is Debreceni Irodalmi Napok! Már mobilapplikációval is elérhető a Méliusz Könyvtár Februárban jelenik meg Borbély Szilárd posztumusz verseskötete 460 éves az Alföldi Nyomda, a debreceni könyvnyomtatás Országosan is egyedülálló kötetet mutattak be a Református Kollégiumban A száz éve született Sarkadi Imrére emlékeztek alma materében Emléktáblát avattak, termet neveztek el Debrecen neves irodalomtörténészéről Színpadi darabban kelt életre Ady debreceni múzsája Szabó Magda művei a filmvásznon és a színpadon Online mutatták be a Szabó Magda inspirálta naptárkönyvet 104 éve született Szabó Magda, rá emlékezett ma szülővárosa Szimultán város: filminstalláció készült Tar Sándor verse alapján „Ködlovagból” az irodalomhoz megtért tékozló fiú Tervezz Szabó Magdával! Száz éves a Légy jó mindhalálig Sziget-kék: Szabó Magda meseregénye alapján nevezik el a legnépszerűbb debreceni játszóteret Debrecenbe érkezett az Újvárad szerkesztősége A Térey Könyvünnepen mutatták be először Borbély Szilárd befejezetlen regényét In memoriam Borbély Szilárd Hamarosan rajtol a Szabó Magdáról elnevezett színházi fesztivál Ezzel a kisfilmmel mutatkozik be Debrecen az Irodalom városa hálózat tagjainak Így olvasnak ők: ezúttal Terék Anna költő mesélt olvasási szokásairól „S partra buktam végül Debrecenben Térey János nyomában jártunk a rendhagyó irodalmi sétán Az irodalom gyógyír A lengyel kultúra gyöngyszemeiből kaptunk ízelítőt a cívisvárosban Csönd, levélzaj, suttogás: bemutatták a Sziveri-díjas költő legújabb kötetét Debrecenben Debrecenbe hozták az év egyik magyar sikerkönyvét Zenés irodalmi est rázta fel a könyvünnepet Bemutatkoztak a FISZ elsőkötetesei Debrecenben Történelmi korokon átívelő szerelmi történetet vetett papírra a debreceni írónő Igazi könyvritkaságok érkeztek Debrecenbe A történelmi romantika egyik legnépszerűbb kortárs képviselője is ellátogatott a debreceni könyvhétre Emléktáblát avattak Niklai Ádám költő tiszteletére Debrecenben A posztmodern magyar irodalom nagybetűs szerzője vallott olvasási szokásairól Debrecenben Debrecenbe érkezett a Székely Könyvtár Könyvvel könnyebb: megkezdődött a Debreceni Ünnepi Könyvhét City of Literature virágkocsi a Debreceni Virágkarneválon Kirakatkiállítások Debrecenben Sarkadi 100 - A szülőváros emlékezik Könyvismertető: Alföldi Szellemes Históriák A könyvmolyoknak is kedveztek a Campus Fesztiválon Irodalom Éjszakája Debrecen 2021 Hatalmas falfestménnyé alakult át a Bethlen Gábor Közgazdasági Technikum tűzfala „Beszélő” szobor által üzenhetnek egymásnak a debreceniek