Könyvtártörténet

Debrecen ma olyan egyházi, egyetemi, iskolai és közművelődési könyvtáraira lehet büszke, amelyeket évszázados vagy több évszázados folyamatos fennállás jellemez.

Az 1538 óta működő Református Kollégiumban az évszázadok során jelentős dokumentumgyűjtemény jött létre. Köszönhető a peregrinációból hazaérkező diákoknak, akik külföldi tanulmányaik végeztével teológiai, de tudományos műveket is hazahoztak azzal a céllal, hogy korábbi iskolájuk könyvtárának adományozva, egy folyamatos fejlődő gyűjtemény jöhessen létre, szolgálva az iskolai oktatást. Köszönhető másrészt a Kollégiumot támogató patrónusok adományainak és a kollégiumi professzoroknak, akik jellemzően a 1700-as évek közepétől tervszerű gyarapításba kezdtek a természettudományok területén. Így kerülhettek a könyvtár gyűjteményébe ősnyomtatványok, kódexek, térképek, régi magyar oklevelek, kéziratok. A 19. és 20. században professzori hagyatékok és híres íróink, többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond értékes kéziratai gyarapították a Nagykönyvtár gyűjteményét.

 

Az Egyetemi Könyvtár 1933 óta várja az olvasókat az egyetem főépületében. A Nemzeti gyűjtemény kialakulása az 1952-es kötelespéldány-rendelethez köthető. Ehhez alakította gyűjteményépítési politikáját, hangsúlyt fektetett a muzeális dokumentumok, különösen a magyar kiadású vagy vonatkozású, valamint a helytörténeti értékkel bíró kiadványok, kéziratok gyűjtésére. E tevékenység azzal a céllal folyt, hogy az 1952 utáni modern könyvtermés előzménye is minél nagyobb teljességgel rendelkezésre álljon. A következetes állományépítő munka eredményeként az 1976-os könyvtári törvény nemzeti könyvtári jelleggel ruházta fel az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárát. A nemzeti gyűjtemény nagy részben a hét szakterületi könyvtár törzsgyűjteményének összességében található, de a speciális értéket képviselő, sajátos védelmet és szolgáltatást igénylő csoportjai különgyűjteményekben kapnak helyet (Periodikatár, Kézirattár, Zeneműtár, Plakáttár, Régi könyvek tára, hagyatéki gyűjtemények, Szabványok, szabadalmak és vállalati irodalom tára). Az Egyetem téri központi könyvtárban a bölcsészet- és természettudományi, szépirodalmi művek, szótárak, útikönyvek, a történelemmel, pszichológiával, vallással, filozófiával kapcsolatos könyvek és az Ausztria gyűjtemény található. Az Ótemető utcán, a Műszaki Kar épületében található könyvtárat az oktatott tudományterületek és a kapcsolódó határtudományok szakirodalma alkotja. Olyan különgyűjteménynek is helyet ad, mint a Szabadalom- és Szabványtár, Magyar Építőipari Katalógus és a Termékinformációs dokumentumtár. A Kassai úti Campuson a könyvtár gyűjteményét az állam- és jogtudománnyal, informatikával, közgazdaságtannal, könyvtártudománnyal kapcsolatos könyvek, napi- és hetilapok, szakfolyóiratok alkotják. Itt kapott helyet a Kézirattár, a Debreceni Egyetem történetének fontos dokumentumait és tárgyi emlékeit őrző gyűjtemény. Az Élettudományi Központban az orvostudományi, biológiai, biofizikai, biokémiai és kémiai gyűjtemény, a matematika és földrajz gyűjtemény található. Az Egészségtudományi Könyvtár 2021. január 1-én csatlakozott.

 

Debrecen szabad királyi város Törvényhatósági Bizottsága 1916. december 12-i közgyűlésén közművelődési könyvtár létesítését határozta el. Megalapítására 1917. szeptember 1-én,   megnyitására 1919. augusztus 1-jén került sor. A Városházán, majd a régi Gazdasági Iskolában (Füvészkert u. 2.) nyert elhelyezést. A könyvtár állományának gyarapítása állami és városi segélyekből, családok hagyatékaiból, Déri Frigyes adományaiból, a Városi Tanács által feloszlatott négy városi népkönyvtár anyagának beolvasztásából állt. 1930-ban a megnyíló Déri Múzeumba került. 1951-ben államosították a múzeumot, melynek épületében tovább működött. 1952. december 21-én a Piac u. 8. szám alatt az egykori Debreczeni Kereskedelmi Akadémia székházában nyílt meg a megyei könyvtár. Állományának egy része a Közművelődési Könyvtár anyagából került ki. 1966-ban megszervezték a szaktájékoztatást, ekkor jött létre a helyismereti gyűjtemény is. 1961-ben megalakult a Városi Könyvtár. 2013-ban integrálódott a Debreceni Városi Könyvtár és a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár.

 

Debrecen iskolaváros, számos általános- és középiskola működik itt. Az iskolai könyvtárak kialakulásáról, gyarapodásáról híradással szolgálnak az 1940-es évek végéig a tanévenként megjelenő iskolai értesítők. Jellemzően a 1990-es években indultak újra ezek a kiadványok, s jelentek meg iskolatörténeti monográfiák is, ahol helyet kapnak az iskolai könyvtárakról szóló írások is.