Debreceni Költészeti Fesztivál

április 09. | Debrecen

XIX. Debreceni Költészeti Fesztivál

"Idén ünnepeljük Nemes Nagy Ágnes születésének 100. évfordulóját. A kiváló költő, esszéista és műfordító gyerekverseit sokan ismerik még az óvodás és kisiskolás korukból, ám e kiterjedt és rendkívül komplex életmű népszerűsége, kánoni helye még mindig nem olyan jelentős, mint azt a poétikai teljesítménye indokolná. Bár a verskedvelők talán több Pilinszkyt olvasnak, az utóbbi évtizedek magyar lírája mintha többet látszana érvényesíteni-hasznosítani Nemes Nagy Ágnes igencsak összetett poétikájából. A tárgyszerűség, a személytelenség, a rejtőzködés, a tömörség nehézzé teszi a versolvasást, ezért a költeményekhez többször is oda kell fordulni, elmélyülten foglalkozni kell velük, nem lehet csak úgy bele-belekapni, kedvtelve idézgetni e szövegeket. Nemes Nagy Ágnes költészete – Pilinszkyéhez hasonlóan – világlátás, hangnem és formakultúra tekintetében is mélyen beágyazódott az európai líratörténeti hagyományba. Amikor a verseit olvassuk, akkor a világlíra áramába, Rilke, Eliot és Celan visszhangterébe helyezzük magunkat.

Erről, az önmaga lényegét, titkát nehezebben adó, par excellence költészet mibenlétéről, e poézis hatásáról, megközelíthetőségéről lesz szó a fesztivál kiemelt szakmai tanácskozásán, a Nemes Nagy Ágnes pályájáról szóló kerekasztal-beszélgetésen, avatott irodalomtörténészek és költők, így Balajthy Ágnes, Schein Gábor és a moderátor, Fodor Péter részvételével. De a költészet misztériuma kerül a középpontba a 2014-ben elhunyt debreceni költő, Borbély Szilárd posztumusz megjelent, Bukolikatájban című verseskötetének debreceni bemutatóján is, ahol az önéletrajzi elemeket az antikvitás motívumaival ötvöző kései Borbély-líráról Schein Gábor és Valastyán Tamás fog eszmét cserélni. A voltaképpen mindig is elválaszthatatlan vers és zene találkozik egymással Szabó T. Anna és Dés András vendégszereplésekor, s a fesztiváljainkon elmaradhatatlan szavalóversenyt is megrendezzük, melynek az idén szintén a Nemes Nagy-centenárium ad keretet.

Régi tervünk a közelmúlt híres debreceni írója, Tar Sándor emlékezetének felidézése. A Költészeti Fesztivál alkalmából szervezzük meg A hangadó – Tar Sándor írásművészete című kétnapos, országos konferenciánkat A Kádár-rendszer utolsó évtizedeiben a debreceni író novellái leleplezték az államszocializmus nyilvánosságból kitiltott anomáliáit: a titkolt szegénységet, a gazdaság működési-vezetési-szervezési problémáit, az otthonukat vesztett, s arra soha újra rá nem találó, testben és lélekben megtört „melósok” elidegenedettségét és kilátástalanságát. Nem véletlen, hogy Tar Sándor írásait a „hangtalan” szegényeknek, a megalázottaknak és megszomorítottaknak hangot adó, őket a társadalmi-kulturális reprezentációs rendszerben megjelenítő irodalomként köszöntette és ünnepelte a kritika. Tar Sándor legjobb írásaiban e tanúságtevés hitelessége szorosan összefüggött a szegénység-ábrázolás ideologikus-didaktikus megoldás-képleteitől való tartózkodással. A konferencián ennek a témakészletnek, írásmódnak és világlátásnak az árnyalására törekszünk.

Várjuk a versek, az irodalom és a művészetek barátait szeretettel!"

Szirák Péter, a Költészeti Fesztivál kurátora