Debrecen irodalmi közösségei

  • Főoldal
  • Debrecen irodalmi közösségei

INTÉZMÉNYEK

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR

MÉLIUSZ – a választ nálunk találja. A debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár nyilvános közgyűjteményként elsődleges feladatának tekinti, hogy Hajdú-Bihar megye és Debrecen Megyei Jogú Város polgárai számára biztosítsa az információhoz és a kulturális javakhoz való szabad hozzáférést. Ebből fakadó célja írott örökségünk gyűjtése és közzététele, a köznevelési és felsőfokú oktatási intézmények munkájának támogatása, valamint szociális feladatainak ellátása. Ezzel a szellemiséggel szervezi minden évben a város irodalmi nagyrendezvényeit: a Debreceni Költészeti Fesztivált, a Debreceni Ünnepi Könyvhetet, a Térey Könyvünnepet és a Debreceni Irodalmi Napokat. 

MÉLIUSZ – száz lépésre ezer válasz. Könyvtárunk a hitelességet és a felelősségvállalást tekinti fő erényének. A kollégák szakmai jártassága garantálja a szolgáltatott információk megbízhatóságát és hasznosságát. Arra törekszünk, hogy választ adjunk a felhasználók kérdéseire és az információból tudást, a tudásból pedig műveltséget teremtsünk.  

A Méliusz Juhász Péter Könyvtár 15 egysége olyan hálózatot alkot, mely az olvasókhoz, a kultúra iránt érdeklődőkhöz való közelséget, a róluk való gondoskodást és a velük való együttműködést szolgálja. Minden korosztály számára kínálunk olvasási, tanulási, művelődési és kikapcsolódási lehetőséget megyei és városi viszonylatban.

MÉLIUSZ – a közösség a válasz. Intenzív pályázati munkával folyamatosan új utakat keresünk, miközben a szervezeti kultúra fejlesztésére, hagyományteremtésre és hagyományőrzésre egyaránt vállalkozunk. Elhivatottak vagyunk a közösségek gondozásában, valamint újak életre hívásában, még személyesebbé téve a kultúrával való találkozást.  

CSOKONAI SZÍNHÁZ

A Csokonai Színház Debrecen első és legnagyobb kőszínháza. 1915-ben vette fel Csokonai Vitéz Mihály nevét, 2012-ben kapott nemzeti színházi státuszt. Itt kezdték pályájukat olyan ismert színészek, mint Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza. A Csokonai Színház a klasszikus színházi szerepvállalások mellett külön hangsúlyt fektet a kortárs magyar irodalommal való élő kapcsolatra. Az immár hagyományosnak nevezhető, kortárs drámaírókra és írókra fókuszáló két fesztivál, a DESZKA és a MagdaFeszt, valamint a Magyar Dráma Napja évenkénti megrendezése mellett a Csokonai Színháznak köszönhető, hogy első vidéki helyszínként Debrecen városa is bekapcsolódott az Irodalom Éjszakája című nemzetközi rendezvénysorozatba. A 2021-ben induló Csokonai Irodalmi Labor a helyi kortárs irodalmi élet egyik fontos központja kíván lenni.

DEBRECENI IRODALOM HÁZA

A Déri Múzeum kezdetben nem tartott fent külön irodalomtörténeti gyűjteményt. A bekerülő dokumentumokat a Történeti és a Néprajzi Adattárban tartották nyilván, vagy a múzeum könyvtárában helyezték el. A múzeum megnyitása után emlékszobákban mutatták be a legnagyobb debreceni írókat, 1943-ban Oláh Gábor, 1947-ben Ady Endre, 1949-ben Csokonai és Fazekas kapott kiállítóhelyet a múzeumban.

Az 1950-es évek végén, szinte a Petőfi Irodalmi Múzeum alakulásával egy időben kezdődött az irodalmi-muzeológusi tevékenység ebben a gyűjteményben is. Julow Viktor a Déri Múzeum munkatársaként leírta, kutatta, kiállította és tudományos publikációkban közzé is tette a legértékesebb irodalmi ritkaságokat.  Az ő muzeológusi tevékenysége idején az irodalmi gyűjtemény még nem vált önálló nyilvántartási egységgé. Julow Viktor távozása után irodalomtörténész-muzeológus nélkül maradt az anyag. A gyűjteményi nyilvántartás, a gyarapítás és a megóvás is teljesen leállt.  

Az 1960-as évek elején az irodalomtörténeti jelentőségű autográfiákat, dokumentumokat kiemelték eredeti helyükről és irodalmi gyűjteményt hoztak létre belőlük, melyet a Csokonai Kör szekrényében őriztek.  Kilián István ezt az anyagot kapta meg 1972-ben, mikor a miskolci múzeumból Debrecenbe került irodalomtörténész-muzeológusnak, és tapasztalt múzeumi szakemberként megkezdte az addig felgyűlt anyag rendezését. A kiemelt gyűjteményi rész, ami az irodalmi gyűjtemény törzsanyaga lett, új leltári számot kapott.  

Teljes értékű nyilvántartási egységként a Déri Múzeum Irodalmi Gyűjteménye 1973-tól létezik. Külön tarjuk nyilván az eredeti kéziratokat, külön az irodalmi dokumentumokat (nyomtatványok, másolatok, fényképek), és tárgyi emlékek (bútorok, relikviák) és külön az irodalmi vonatkozású képzőművészeti alkotásokat, illusztrációkat. 

Irodalmi múzeum, állandó irodalmi kiállítás létesítésének gondolata évtizedek óta foglalkoztatta Debrecen irodalomszerető közönségét és a szakembereket. A város páratlanul gazdag irodalmi múltját valamikor emlékszobák és iskolai kiállítások mellett időszaki kiállítások idézték. Az emlékszobák korszerűtlenekké, az iskolai bemutatók zártakká, a szélesebb közönség számára hozzáférhetetlenekké váltak. Az időszaki kiállítások többnyire csak egy-egy nagy egyéniség bemutatására vállalkoztak és vállalkoznak. A Református Kollégium kiállításaiból ugyan megismerheti az érdeklődő a nagy hagyományú iskola híres tanárait és diákjait, de a város ötödfélszáz éves irodalomtörténetéről ott sem kap átfogó képet. Ezt a hiányt igyekezett pótolni a Debreceni Irodalmi Múzeum, amely a Déri Múzeum irodalmi anyagára alapozva állandó kiállítás formájában igyekezett bemutatni azokat a kapcsolatokat, amelyek a Tiszántúl szellemi központját évszázadokon keresztül a magyar irodalom fejlődéséhez fűzték. A kiállítás 1980-ban nyílt meg Borsos József neves debreceni építész lakóházában, amely 1913-ban épül. 

2011-ben az irodalmi gyűjteménynek ki kellett költöznie a villából. Az új állandó irodalmi kiállítás csak 2014-tól várja a látogatókat a Péterfia utcai Debreceni Irodalom Házában. Itt találhatók a gyűjteményeink, a múzeumpedagógiai foglalkoztató és kutatószolgálat is. 

SZABÓ MAGDA EMLÉKHÁZ

Szabó Magda (1917–2007) az egyik legolvasottabb és legtöbb nyelvre fordított magyar író. Debrecenben született, a Dóczi Református Leányiskolában érettségizett, majd ugyanitt kezdte tanári pályáját. Költőként jelentkezett az irodalmi életben, majd a 20. század második felében regény- és drámaíróként szerzett hazai és nemzetközi elismerést. Családja múltját, a gyermek- és ifjúkor debreceni miliőjét számos írásában jeleníti meg (Ókút, Régimódi történet, Kiálts, város!, Für Elise). Több írásából sikeres film is készült (Abigél), színdarabjait máig sikerrel játsszák. Számos irodalmi elismerése mellett a nemzetközileg talán legismertebb regényének (Az ajtó, 1995) angol fordítása (Stefan Draughon, 2015) felkerült a The New York Times 10-es listájára is. 

Szabó Magda kiteljesedő írói tevékenysége a II. világháború után már nagyobbrészt Budapesthez kapcsolódott, szülővárosával való közvetlen kapcsolata azonban sosem szakadt meg: gyakran tért vissza író-olvasó találkozókra, színházi bemutatókra, baráti találkozókra, s élete utolsó éveiben újra induló egykori iskoláját is gyakran fölkereste. A városban emlékét ma már róla elnevezett sétány, köztéri szobor és irodalmi emlékház is őrzi. 

A debreceni Szabó Magda Emlékház az írónő egykori iskolája udvarán álló önálló épületben nyitotta meg kapuit 2017-ben. Az igényesen berendezett kiállítás az írónő bútorait, ruháit, használati tárgyait, könyveit mutatja be. A hangulatos emlékhely mára Szabó Magda hazai és külföldi kedvelőinek zarándokhelyévé vált.

4024 Debrecen, Kossuth u. 35.

https://szabomagda.drk.hu/

DEBRECENI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM

A Debreceni Református Kollégium a magyar szellemi élet egyik legjelentősebb színtere, az egyik legfontosabb magyar irodalmi emlékhely.

Az 1538 óta folyamatosan működő Református Kollégiumban kezdettől fogva máig elemi, gimnáziumi és felsőfokú szinten folyik az oktatás. Több évszázados élénk nyugat-európai kapcsolatainak köszönhetően a város 20. század elején alapított állami egyetemének bölcsője is. 

A Kollégium irodalmi életének szellemi folyamatosságát a felvilágosodás koráig a változatos tartalmú és műfajú, latin és magyar nyelvű kéziratos diákköltészet jelentette, az utóbbi két évszázadban pedig az alulról szerveződő, a civil szerveződések mintájára működő önképzőköri hagyomány biztosította. 

A Kollégium neves diákjai a magyar szépirodalom történetében kiemelkedő helyet foglalnak el. A 16–17. század jeles egyházi írói közül kiemelkedik Szenci Molnár Albert, aki Johannes Calvin főművének (Institutio) és a máig énekelt genfi zsoltároknak a fordítója.

A város szülötte és a Kollégium diákja volt a rokokó líra kiemelkedő képviselője, Csokonai Vitéz Mihály, akinek kultusza máig elevenen él Debrecenben. 

Kortársa, a szintén debreceni születésű Fazekas Mihály nemcsak jeles lírikus és verses elbeszélő, hanem a botanikai irodalom kiváló művelője is. 

Kölcsey Ferenc, a korai nemzeti romantika képviselője, a magyar nemzeti Himnusz szövegének szerzője, a 18–19. század fordulóján minden iskoláját Debrecenben végezte.

A népies hangú költészet kiteljesítője, a balladáiról híres Arany János, a Magyar Tudományos Akadémia későbbi főtitkára, felsőbb tanulmányokat folytatott a Kollégiumban az 1830-as években. 

A realista próza kiemelkedő képviselője, Móricz Zsigmond, aki a 19. század utolsó évtizedében volt a Kollégiumban gimnazista, diákéveiről később népszerű regényt is írt Légy jó mindhalálig (1920) címmel. 

Kortársa, Ady Endre, a modern magyar líra géniusza, jogot hallgatott a Kollégium falai között. 

A mára klasszikussá vált, az irodalmi kánonban biztos pozíciót elfoglaló fenti írók sorát a 20. században olyan kiválóságok folytatják, mint a Baudelaire-t is fordító Szabó Lőrinc költő, a hazai prózairodalmat megújító Sarkadi Imre, Sánta Ferenc és Konrád György. 

A debreceni Református Kollégium és Múzeuma hosszú idő óta tudatosan ápolja egykori diákjai emlékét. Csokonai, Fazekas, Kölcsey és Arany az épület főhomlokzatán, Szabó Lőrinc a főlépcsőházban kapott domborművet. A 600 ezer könyvtári egységet számláló kollégiumi Nagykönyvtár számos középkori kódex, ritka korai nyomtatvány és a nagyszámú kézirat mellett száz esztendővel ezelőtt külön Csokonai-szobát létesített a költő kollégiumi relikviáiból. Újabban a Kollégium Múzeumában létesült Fazekas Mihály-emlékszoba. Ezen kívül a Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozások és városi irodalmi séták segítségével is népszerűsíti a város és a Kollégium gazdag irodalmi hagyományait.

A debreceni Kollégium nemcsak kiváló írók, költők alma matere, hanem kétszáz év óta irodalmi alkotások visszatérő tárgya és színhelye is. A Kollégium a 19. században feltűnik Arany János verses önéletrajzában Jókai Mór és Mikszáth Kálmán prózájában. A 20. században Szabó Lőrinc önéletrajzi versciklusának, Karácsony Sándor, Végh Antal és Perjéssy-Horváth Barnabás egy-egy regényének, valamint Szabó Magda Csokonai-drámájának is meghatározó helyszíne.

https://muzeum.drk.hu/

4026 Debrecen, Kálvin tér 16.

DEBRECENI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS IFJÚSÁGI HÁZ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG (DEMKI)

Debrecen Megyei Jogú Város közművelődési intézményeként a Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (DEMKI) biztosítja a közművelődési alapszolgáltatások megszervezését és folyamatos hozzáférhetőségét.A DEMKI intézményegységeiben / Ifjúsági Ház; Újkerti Közösségi Ház; Tímárház - Népi Kézműves Alkotóház; Belvárosi Alkotóműhely – Közösségi Tér / modellértékű folyamatok zajlanak, inspiráló az ide látogatók számára a közeg és a nyitottság, amellyel itt találkoznak. Itt található a Debreceni NépmesePont, ami egy olyan nyílt közösségi színtér, ahol a gyermekek és felnőttek az élőszavas népmesélés hagyományát ismerhetik meg. Célkitűzésünk, hogy tereink rugalmasan működjenek, színesedjenek és képzett kulturális szakembereink segítségével a közművelődési alapszolgáltatásoknak megfelelő, folyamatosan fejlődő szolgáltatásokat és színvonalas programokat nyújtsunk. www.demki.hu; info@demki.hu

 
DEBRECENI EGYETEM EGYETEMI ÉS NEMZETI KÖNYVTÁR

A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár az egyetemi és a nemzeti tudásvagyon őrzője és kezelője. Szolgáltatásainkkal, értékes gyűjteményeinkkel, tereinkkel, közösségi kezdeményezéseinkkel az egyetem és a város életében is jelen vagyunk.  Nemzeti gyűjtőkörű nyilvános könyvtárként kiemelkedő szerepet vállalunk a nemzeti kulturális örökség védelmében, megőrzésében, elérhetőségének biztosításában. 

VOJTINA BÁBSZÍNHÁZ

Az 1975-ben együttesként induló Vojtina Bábszínház Arany minden sorát magáénak vallja, mert tiszta, őszinte szót, igaz tetteket, méltóságot sugároz, mert mértéket adott és ad mindenkor. 

Bábosokként szeretnénk a hozzánk betérőkben gondolatokat ébreszteni és érzéseket kelteni arról, hogy világra teremtődésünk, ember voltunk értékei kiapadhatatlanok; meséink, hagyományaink, egyetemes kultúránk formálnak minket; a játékon, a képzeleten keresztül eljuthatunk olyan magaslatokba is, amit remélni sem tudunk addig, amíg meg nem tapasztaljuk.

Fontosnak tartjuk, hogy a színpadunkon szép magyar beszéd szólaljon meg, hogy őrizzük nyelvünk tisztaságát. Hisszük, hogy morális válsággal küzdő világunkban olyan örök emberi, erkölcsi értékeket szükséges közvetítenünk közönségünk felé, amelyek segítik őket eligazodni a világban.

https://www.vojtinababszinhaz.hu/