Debrecen és az irodalom

IRODALMI HELYSZÍNEK

ADY DEBRECENE

Ady Endre rövidebb megszakításokkal 1896 őszétől 1899 végéig élt Debrecenben. Szülei unszolására érkezett a „Maradandóság városába”, hogy jogot hallgasson a Debreceni Református Kollégiumban. A város nem volt idegen a még éppen szárnyait bontogató költő számára, egész kis hazai kompániára talált. Első, Mester utcai (4. szám) albérlete után két szilágysági diákkal lakott a Darabos utca 33. szám alatt, amelynek falán ma emléktábla hívja fel a figyelmet erre.  

Adyt a jogi tanulmányoknál azonban sokkal jobban érdekelte a színház és az írás. A Debreceni Főiskolai Lapokban, a Debreczeni Ellenőrben, a Debreczeni Hírlapban, a Debreczeni Reggeli Újságban és a Debreczen-Nagyváradi Értesítőben közli első cikkeit és verseit. Ezeknek a sajtóorgánumoknak köszönheti imádóját, „Kíváncsi Illit”. A titkos rajongó a Kaszanyitzky-ház (Piac utca 57., ma Líra Könyvesbolt) üveg és porcelánüzletében dolgozott, hosszasan levelezett a költővel, bensőséges hangú írásaiban azonban soha nem fedte fel kilétét, önmagára csak Kíváncsiként hivatkozott. Ady mit sem tudott arról, hogy a rejtélyes kisasszony a kereskedés ablakából lesi ki nap mint nap munkába menet. Varga Ilona titkáról csak a költő halála után lebbent fel a fátyol. 

Télen meleg, nyáron hűvös – innen kapta nevét a Bunda, az Angol Királynő Szálloda étterme (Kossuth utca 21. szám) a mendemondák szerint. Az épület falán ma emléktábla hirdeti, hogy a bohém költő vacsorája mellé gyakran lehajtott itt egy-egy pohárkával, vagy többel... De állandó vendége volt az írók, költők körében népszerű Aranybika Szállónak is. 

Debrecen büszkén hirdeti, hogy két évig otthont adott a modern költészet ikonikus alakjának. Egyik szobra a Medgyessy sétány melletti Nagyerdei parkban található, Melocco Miklós 1977-es alkotásában a költő önmaga halotti maszkjával néz szembe. A Nagyerdő fontos része a poéta nevét viselő sugárút is, és ugyancsak közkedvelt hely az Ady park, ahol a költőt is ott találjuk (Győrfi Ádám alkotása), sőt mi magunk is leheveredhetünk mellé a padra, hátat fordítva a róla elnevezett gimnáziumnak. Ady hagyatékát pedig a Debreceni Irodalom Háza őrzi, többek között első, Versek című kötetének azt a példányát, amelyiket a Kíváncsinak dedikálta. 

CSOKONAI DEBRECENE

Debrecen egyik leghíresebb szülötte, az anakreoni dalok magyar költőóriása, Csokonai Vitéz Mihály 1773-ban látta meg a napvilágot. Szülőháza a mai Hatvan utca 23. szám alatt állt, ennek a helyén épült polgárházban nyitott meg Debrecen első múzeuma. 

A Debreceni Református Kollégiumban tanult, rendkívüli képességeinek köszönhetően néhány év múlva már a katedra másik oldalán találta magát. Egyedi oktatási módszerei, közvetlensége miatt nagyon szerették diákjai, ezt jelzi, hogy születésnapja alkalmából minden évben elkészítették kedvenc ételét, a savanyú vetrece levest. Ez a hagyomány még mindig él Debrecenben, a költő egykori „törzshelyén” álló Egri Borozóban minden novemberben megfőzik ezt az ételt, majd ezt egy nótázással, felolvasással kísért borozás követi, a pincében írt (Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz) verséhez híven, csikóbőrös kulacs jár kézről-kézre.  

Számos városi intézmény és utca őrzi a lírikus örökségét: színházat, iskolát, éttermet is elneveztek róla, ezenkívül több szobra áll a városban, a legismertebb a Kálvin téri: Csokonai magyaros öltözékben, kezében lantot tartva, egy szőlőtőke előtt állva tekint alma matere felé. Az alkotást Izsó Miklós készítette el az Emlékkert Társulat megbízásából. Érdekessége, hogy eltér az eredeti modelljétől, a megrendelők szerint ugyanis a szobrásznak túlságosan is sikerült megragadnia a költő csenevész alakját, ezért további „réteggel” látták el. A kismintát a Református Kollégium őrzi, de áll egy a Déri Múzeum egyik lépcsőfeljárójánál is. 

A költőhöz köthető fontos helyszín a mai Piac utca 58. szám alatti épület, itt állt egykor Fazekas Mihály háza, akivel jó barátságban volt. A helyén található épület falán emléktáblát helyeztek el, melyet Tóth Árpád apja, Tóth András szobrász készített. Az emléktáblán hat ovális domborművön öt jelenet található a Lúdas Matyiból, az alsó viszont már Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben. 

Eredeti kéziratok, könyvek, relikviák – a költő hagyatékát a Református Kollégium és a Debreceni Irodalom Háza őrzi.

Utolsó éveit a Darabos és a Hunyadi utca sarkán található hajlékban (Darabos utca 19.) töltötte, a Pláza tövében meghúzódó épületben ma a Susmus nevű kávézó működik. A síremlékét 1836-ban állították fel az egykori Hatvan utcai temetőben. Az utcát egyetlen életében megjelent eposzparódiájának főszereplője után később Dorottyának nevezték el. 

"HOLTIG HAZA", SZABÓ MAGDA DEBRECENE
 

A debreceniek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy a világ legismertebb magyar írónőjét, Szabó Magdát tudhatják a magukénak. A szerző nem csak Debrecenben született, de ahogyan ő fogalmazott, szinte mindig a városról írt, nem feledte annak egyetlen szegletét sem. Elég kezünkbe kapnunk néhány Szabó Magda-művet és máris barangolhatunk az író nyomában. 

Ha így akarunk tenni, talán a Petőfi térről kellene indítani az utunkat, mielőtt a Szabó család ugyanis a Fűvészkert utcába költözött, néhány évig a Hunyadi utca 24. szám alatt élt. Ezt a házat azonban már nem tudjuk szemügyre venni, hiszen az épület az 1944-es amerikai bombázások áldozata lett, csakúgy, mint ahogyan az egész környék. 

Az alábbi fotón az "elfeledett" Domb utca 16. szám alatti "szülőház" látható, amelyet a "papa" vett bérleménybe. 

A Petőfi téri lakáshoz hasonlóan szomorú sorsra jutott az írónő másik, legismertebb gyerekkori otthona, az Ókút is, amely egykor a Szent Anna utca 22. szám alatt állt. Szabó Magda hároméves volt, amikor odaköltöztek a szüleivel. A ház már nem áll, utolsó lakói 1979-ben költöztek ki onnan, nem sokkal később pedig le is bontották az épület rossz állapotára hivatkozva, a helyére a Svetits Intézet építette fel új szárnyát, amelynek falán emléktábla jelzi fontos irodalmi vonatkozását.

Sokan csak Lábasházként emlegetik azt a Piac utcai épületet, ahol Szabó Magda anyai ükapja, Rickl József kereskedő 1786-tól élt, s ahol működtette a Török Császárhoz nevű vegyeskereskedését. Szabó Magda sokszor sétált el az épülethez szüleivel, de jóval születése előtt maga Petőfi Sándor is megfordult ott, aki egy igazi ereklyét hagyott maga után. A Rickl család hosszú éveken keresztül őrizte befalazva a lánglelkű költő díszkardját. 

Szabó Magda már gyerekként rendszeresen látogatta a Városházát, édesapja ugyanis városi tanácsnokként dolgozott ott. A kislánynak kialakult egy különös szokása: az épület előtt elhaladva mindig megsmogatta Debrecen címerállatát, a bárányt. Erről a rituáléról később sem feledkezett meg, a bárány visszatérő motívum műveiben. A Városháza a későbbiek során is fontos ponttá vált az életében, 1977-ben Debrecen díszpolgárává választották, 2007-ben, a 90. születésnapján pedig átvehette a város kulcsát, amelyet a Szabó Magda Emlékház őriz. 

A város egyik szimbóluma, a Református Kollégium is kiemelt jelentőségű volt Szabó Magda számára, édesapja, Szabó Elek a falak között végezte jogi tanulmányait, évfolyamtársával, Ady Endrével együtt. Az épület apja szeme fénye volt, számon tartotta minden repedését – tudjuk meg az írónőtől. Szabó Magda számára a Kollégium pedig elsősorban a biztonságot jelentette: édesapjával ugyanis a picében vészelték át a második világháború ostromát. 

S ha már iskola, nem maradhat ki a Dóczi Leánynevelő Intézet sem, ahol maga az író, és édesanyja, Jablonczay Lenke is tanult, s ahol Szabó Magda felsőfokú tanulmányai befejezése után, tanárként is dolgozott. Budapestre költözése után is állandó vendége volt az intézménynek a Matula-napok programsorozatok alkalmával, amelyet az író Abigél című regénye hívott életre. Az eseménysort hagyományosan az író születésnapja és Gedeon nap köré szervezik, Dóczy Gedeonra emlékezve. 

Édesapja megsimogatta, édesanyja pedig rendszeresen meghajolt előtte, de Szabó Magda is különös kapcsolatot ápolt a Nagytemplommal. "Valahányszor hazaérkeztem, apám-anyám kinn vártak az állomáson. Mióta nincsenek, a Nagytemplom két tornya fogad... A bal torony Anyám. A jobb az Apám." – olvashatjuk Holtig Haza: Debrecen című írásában. 

Az írónő emlékezete Debrecenben:

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából 2017 októberében avatták fel első szobrát a főtéren. Az alkotást E. Lakatos Aranka művész készítette. 

Ugyanebben az évben nyitott meg a Szabó Magda Emlékház a Dóczi Leánynevelő Intézet udvarán. A múzeum korabeli bútorokkal, személyes tárgyakkal, fényképekkel, idézetekkel és interjúkkal idézi meg az írónő személyét, munkásságát. 

A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának minden őszi félévét meghatározza a Matula-napok programsorozata, amelyet – ahogyan az fentebb olvasható – Szabó Magda legismertebb regénye, az Abigél hívott életre. 

A Csokonai Színház immár negyedik éve rendezi meg az írónő előtt tisztelgő eseménysorozatát, a Magdafesztet, amelynek középpontjában a női alkotók állnak.

2021 óta Szabó Magda nevét viseli a Nagyerdei körút és Vigadó tér közötti sétaút közötti szakasz, valamint a Csokonai Irodalmi Labor díszterme. 

A Déri téren álló Merengő szobor mellé 2021-ben Szabó Magda Abigél című regénye nyomán egy olyan installációt készített a város, amely lehetőséget ad arra, hogy verseken keresztül üzenjenek egymásnak a lakók. 

Szabó Magda hamvai, ahogyan a szüleié is, a Debreceni Köztemetőben találtak örök nyugalomra.