Debrecen és az irodalom

CSOKONAI DEBRECENE

Debrecen egyik leghíresebb szülötte, az anakreoni dalok magyar költőóriása, Csokonai Vitéz Mihály 1773-ban látta meg a napvilágot. Szülőháza a mai Hatvan utca 23. szám alatt állt, ennek a helyén épült polgárházban nyitott meg Debrecen első múzeuma. 

A Debreceni Református Kollégiumban tanult, rendkívüli képességeinek köszönhetően néhány év múlva már a katedra másik oldalán találta magát. Egyedi oktatási módszerei, közvetlensége miatt nagyon szerették diákjai, ezt jelzi, hogy születésnapja alkalmából minden évben elkészítették kedvenc ételét, a savanyú vetrece levest. Ez a hagyomány még mindig él Debrecenben, a költő egykori „törzshelyén” álló Egri Borozóban minden novemberben megfőzik ezt az ételt, majd ezt egy nótázással, felolvasással kísért borozás követi, a pincében írt (Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz) verséhez híven, csikóbőrös kulacs jár kézről-kézre.  

Számos városi intézmény és utca őrzi a lírikus örökségét: színházat, iskolát, éttermet is elneveztek róla, ezenkívül több szobra áll a városban, a legismertebb a Kálvin téri: Csokonai magyaros öltözékben, kezében lantot tartva, egy szőlőtőke előtt állva tekint alma matere felé. Az alkotást Izsó Miklós készítette el az Emlékkert Társulat megbízásából. Érdekessége, hogy eltér az eredeti modelljétől, a megrendelők szerint ugyanis a szobrásznak túlságosan is sikerült megragadnia a költő csenevész alakját, ezért további „réteggel” látták el. A kismintát a Református Kollégium őrzi, de áll egy a Déri Múzeum egyik lépcsőfeljárójánál is. 

A költőhöz köthető fontos helyszín a mai Piac utca 58. szám alatti épület, itt állt egykor Fazekas Mihály háza, akivel jó barátságban volt. A helyén található épület falán emléktáblát helyeztek el, melyet Tóth Árpád apja, Tóth András szobrász készített. Az emléktáblán hat ovális domborművön öt jelenet található a Lúdas Matyiból, az alsó viszont már Fazekast és Csokonait ábrázolja borozgatás közben. 

Eredeti kéziratok, könyvek, relikviák – a költő hagyatékát a Református Kollégium és a Debreceni Irodalom Háza őrzi.

Utolsó éveit a Darabos és a Hunyadi utca sarkán található hajlékban (Darabos utca 19.) töltötte, a Pláza tövében meghúzódó épületben ma a Susmus nevű kávézó működik. A síremlékét 1836-ban állították fel az egykori Hatvan utcai temetőben. Az utcát egyetlen életében megjelent eposzparódiájának főszereplője után később Dorottyának nevezték el.