Debrecen és az irodalom

ADY DEBRECENE

Ady Endre rövidebb megszakításokkal 1896 őszétől 1899 végéig élt Debrecenben. Szülei unszolására érkezett a „Maradandóság városába”, hogy jogot hallgasson a Debreceni Református Kollégiumban. A város nem volt idegen a még éppen szárnyait bontogató költő számára, egész kis hazai kompániára talált. Első, Mester utcai (4. szám) albérlete után két szilágysági diákkal lakott a Darabos utca 33. szám alatt, amelynek falán ma emléktábla hívja fel a figyelmet erre.  

Adyt a jogi tanulmányoknál azonban sokkal jobban érdekelte a színház és az írás. A Debreceni Főiskolai Lapokban, a Debreczeni Ellenőrben, a Debreczeni Hírlapban, a Debreczeni Reggeli Újságban és a Debreczen-Nagyváradi Értesítőben közli első cikkeit és verseit. Ezeknek a sajtóorgánumoknak köszönheti imádóját, „Kíváncsi Illit”. A titkos rajongó a Kaszanyitzky-ház (Piac utca 57., ma Líra Könyvesbolt) üveg és porcelánüzletében dolgozott, hosszasan levelezett a költővel, bensőséges hangú írásaiban azonban soha nem fedte fel kilétét, önmagára csak Kíváncsiként hivatkozott. Ady mit sem tudott arról, hogy a rejtélyes kisasszony a kereskedés ablakából lesi ki nap mint nap munkába menet. Varga Ilona titkáról csak a költő halála után lebbent fel a fátyol. 

Télen meleg, nyáron hűvös – innen kapta nevét a Bunda, az Angol Királynő Szálloda étterme (Kossuth utca 21. szám) a mendemondák szerint. Az épület falán ma emléktábla hirdeti, hogy a bohém költő vacsorája mellé gyakran lehajtott itt egy-egy pohárkával, vagy többel... De állandó vendége volt az írók, költők körében népszerű Aranybika Szállónak is. 

Debrecen büszkén hirdeti, hogy két évig otthont adott a modern költészet ikonikus alakjának. Egyik szobra a Medgyessy sétány melletti Nagyerdei parkban található, Melocco Miklós 1977-es alkotásában a költő önmaga halotti maszkjával néz szembe. A Nagyerdő fontos része a poéta nevét viselő sugárút is, és ugyancsak közkedvelt hely az Ady park, ahol a költőt is ott találjuk (Győrfi Ádám alkotása), sőt mi magunk is leheveredhetünk mellé a padra, hátat fordítva a róla elnevezett gimnáziumnak. Ady hagyatékát pedig a Debreceni Irodalom Háza őrzi, többek között első, Versek című kötetének azt a példányát, amelyiket a Kíváncsinak dedikálta.