Debrecen és az irodalom

SZABÓ MAGDA DEBRECENE

A debreceniek abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy a világ legismertebb magyar írónőjét, Szabó Magdát tudhatják a magukénak. A szerző nem csak Debrecenben született, de ahogyan ő fogalmazott, szinte mindig a városról írt, nem feledte annak egyetlen szegletét sem. Elég kezünkbe kapnunk néhány Szabó Magda-művet és máris barangolhatunk az író nyomában. 

Ha így akarunk tenni, talán a Petőfi térről kellene indítani az utunkat, mielőtt a Szabó család ugyanis a Fűvészkert utcába költözött, néhány évig a Hunyadi utca 24. szám alatt élt. Ezt a házat azonban már nem tudjuk szemügyre venni, hiszen az épület az 1944-es amerikai bombázások áldozata lett, csakúgy, mint ahogyan az egész környék. 

Az alábbi fotón az "elfeledett" Domb utca 16. szám alatti "szülőház" látható, amelyet a "papa" vett bérleménybe. 

A Petőfi téri lakáshoz hasonlóan szomorú sorsra jutott az írónő másik, legismertebb gyerekkori otthona, az Ókút is, amely egykor a Szent Anna utca 22. szám alatt állt. Szabó Magda hároméves volt, amikor odaköltöztek a szüleivel. A ház már nem áll, utolsó lakói 1979-ben költöztek ki onnan, nem sokkal később pedig le is bontották az épület rossz állapotára hivatkozva, a helyére a Svetits Intézet építette fel új szárnyát, amelynek falán emléktábla jelzi fontos irodalmi vonatkozását.

Sokan csak Lábasházként emlegetik azt a Piac utcai épületet, ahol Szabó Magda anyai ükapja, Rickl József kereskedő 1786-tól élt, s ahol működtette a Török Császárhoz nevű vegyeskereskedését. Szabó Magda sokszor sétált el az épülethez szüleivel, de jóval születése előtt maga Petőfi Sándor is megfordult ott, aki egy igazi ereklyét hagyott maga után. A Rickl család hosszú éveken keresztül őrizte befalazva a lánglelkű költő díszkardját. 

Szabó Magda már gyerekként rendszeresen látogatta a Városházát, édesapja ugyanis városi tanácsnokként dolgozott ott. A kislánynak kialakult egy különös szokása: az épület előtt elhaladva mindig megsmogatta Debrecen címerállatát, a bárányt. Erről a rituáléról később sem feledkezett meg, a bárány visszatérő motívum műveiben. A Városháza a későbbiek során is fontos ponttá vált az életében, 1977-ben Debrecen díszpolgárává választották, 2007-ben, a 90. születésnapján pedig átvehette a város kulcsát, amelyet a Szabó Magda Emlékház őriz. 

A város egyik szimbóluma, a Református Kollégium is kiemelt jelentőségű volt Szabó Magda számára, édesapja, Szabó Elek a falak között végezte jogi tanulmányait, évfolyamtársával, Ady Endrével együtt. Az épület apja szeme fénye volt, számon tartotta minden repedését – tudjuk meg az írónőtől. Szabó Magda számára a Kollégium pedig elsősorban a biztonságot jelentette: édesapjával ugyanis a picében vészelték át a második világháború ostromát. 

S ha már iskola, nem maradhat ki a Dóczi Leánynevelő Intézet sem, ahol maga az író, és édesanyja, Jablonczay Lenke is tanult, s ahol Szabó Magda felsőfokú tanulmányai befejezése után, tanárként is dolgozott. Budapestre költözése után is állandó vendége volt az intézménynek a Matula-napok programsorozatok alkalmával, amelyet az író Abigél című regénye hívott életre. Az eseménysort hagyományosan az író születésnapja és Gedeon nap köré szervezik, Dóczy Gedeonra emlékezve. 

Édesapja megsimogatta, édesanyja pedig rendszeresen meghajolt előtte, de Szabó Magda is különös kapcsolatot ápolt a Nagytemplommal. "Valahányszor hazaérkeztem, apám-anyám kinn vártak az állomáson. Mióta nincsenek, a Nagytemplom két tornya fogad... A bal torony Anyám. A jobb az Apám." – olvashatjuk Holtig Haza: Debrecen című írásában. 

Az írónő emlékezete Debrecenben:

Szabó Magda születésének 100. évfordulója alkalmából 2017 októberében avatták fel első szobrát a főtéren. Az alkotást E. Lakatos Aranka művész készítette. 

Ugyanebben az évben nyitott meg a Szabó Magda Emlékház a Dóczi Leánynevelő Intézet udvarán. A múzeum korabeli bútorokkal, személyes tárgyakkal, fényképekkel, idézetekkel és interjúkkal idézi meg az írónő személyét, munkásságát. 

A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának minden őszi félévét meghatározza a Matula-napok programsorozata, amelyet – ahogyan az fentebb olvasható – Szabó Magda legismertebb regénye, az Abigél hívott életre. 

A Csokonai Színház immár negyedik éve rendezi meg az írónő előtt tisztelgő eseménysorozatát, a Magdafesztet, amelynek középpontjában a női alkotók állnak.

2021 óta Szabó Magda nevét viseli a Nagyerdei körút és Vigadó tér közötti sétaút közötti szakasz, valamint a Csokonai Irodalmi Labor díszterme. 

A Déri téren álló Merengő szobor mellé 2021-ben Szabó Magda Abigél című regénye nyomán egy olyan installációt készített a város, amely lehetőséget ad arra, hogy verseken keresztül üzenjenek egymásnak a lakók. 

Szabó Magda hamvai, ahogyan a szüleié is, a Debreceni Köztemetőben találtak örök nyugalomra.