Hírek

CSOKONAI 250 ÉVES TITKAI

2023. szeptember 24.

1773 novemberében született Csokonai Vitéz Mihály, így 2023 őszén ennek már 250 éves évfordulója van. A csaknem ötven éve a Debreceni Egyetemen akadémiai kutatóhelyként is működő Textológiai Műhely egyik fontos feladata kezdetben a Csokonai Kritikai Kiadás elkészítése volt, amely az évfordulón fontos fordulóponthoz érkezik. Az AudMax legutóbbi adásában Mikos Ákos Dr. Debreceni Attilával, a Debreceni Egyetem Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport vezetőjével, az egyetem professzorával beszélgetett Csokonairól. 

Mindenkinek más miatt lehet érdekes Csokonai – szögezte le Debreczeni Attila. A mai olvasói beállítódásnak, tudásszintnek Csokonai elég nagy távolságban lévő szerző, nehezen érthető. Mint mondta, szemináriumokon is lehet látni, hogy a szövegértéssel is nehézségek akadnak, és az a határ, ahol még szükség van magyarázatra, egyre feljebb tolódott. Sokszor már 20. századi szerzők sem egészen érthetőek a hallgatók számára – hangsúlyozta a professzor.

Idén egy olyan az évfordulóval összefüggő speciálkollégiumot is tart az egyetemen, amelybe a középiskolásokat is bekapcsolják. Hat-hét középiskolából látogatják a diákok ezeket az előadásokat, amelybe az egyetemi hallgatók mentorként vesznek részt. Mint mondta, meg lehet találni azokat a pontokat, amelyek valóban érdeklődést váltanak ki. Ha nem annyira a mechanikus, az iskolai jellegű formákat erőltetik, akkor van egy réteg, akiket meg lehet nyerni. 

„Az minden középiskolást meg tud szólítani, hogy egy fiatalember, hogy kezeli az iskolai fegyelmet, hogyan sérti meg, miben lép túl rajta, hogyan viszonyul a tanáraihoz. Maga a jelenség az, ami el tud jutni a középiskolásokhoz Csokonait illetően” – fogalmazott Debreczeni Attila. 

Ismertette, 1794 márciusában Csokonait mint felsőéves hallgatót praeceptornak nevezték ki, így történt, hogy a Református Kollégium egyik tanárává léphetett elő. Praeceptorsága azonban csak decemberig tartott, mert ezalatt számos függelemsértése volt. 

„Nem járt el például istentiszteletekre, amire az volt a válasza, hogy zavarja a hangos éneklés. A diákjaival takarodó után pipázott és borozott. A háttérben tulajdonképpen egy személyes konfliktus húzódott Szilágyi Gábor nevű professzorával, őt személyében is megsértette egy Nagyerdei séta során, amikor a diákokkal elénekeltetett egy olyan dalt, ami arra utalt, hogy Szilágyi Gábornak el kellett vennie szolgálólányét, mert az babát várt tőle” – magyarázta a professzor.   

Mint mondta, a kollégiumi fegyelmi tanácsnak fennmaradt jegyzőkönyveiből lehet látni, hogy Csokonai rendkívül hetyke és pimasz válaszokat adott a tárgyalásokon, nyilvánvalóan azért, mert érzékelte, hogy van egy támogató háttere, olyan figurák, mint Domokos Lajos, aki abban az időben meghatározó szereplő volt a városban és nem mellesleg a kollégiumi felügyelőtestületének a vezetője. 

Csokonai munkamorálja 

„Nagyon tudott dolgozni, erre utal, hogy rövid élete alatt rengeteg műve született, ugyanakkor – amennyire meg lehet ítélni –  nem az a fajta figura volt, aki korán reggel felkelt és írt. Az alkotás inkább az élete mindennapi része volt. Csokonai tanítási módszere a diktálás volt, a saját verseit mondta tollba, és a diákoknak arra kellett írniuk verset” – mondta. 

Hangsúlyozta, ennek az a jelentősége, hogy ez alapján az is bizonyítható, hogy a Csokonai zsengéi jelentős részben nem is Csokonai művei, 1792-ig nem ismerünk Csokonaitól verset. Ebből gyakran félreértések is születnek, 2011-ben például az érettségire sikerült feladniuk egy olyan verset a diákoknak, amit nem a költő, hanem az egyik diákja írt. 

Csokonai és Kazinczy barátsága?

Kazinczy folyóiratszerkesztői tevékenysége (Magyar Museum, Oprheus) révén centrális pozícióba került, magához vonzotta a fiatalokat, Csokonai is így fordult hozzá, elküldött neki verseket és Kazinczy megígérte Csokonainak, hogy ő fogja a „Helikon hegyére”, azaz a költészet színpadára vezetni a költőt – mondta a professzor. 

„Az, hogy ők barátok lettek volna ugyanakkor nem mondható, jó támogatói viszonyt ápolt Csokonaival, de kétségtelen, hogy nézeteltéréseik is voltak. Ezek szakmai viták voltak, Kazinczy a fordításokban látta a magyar irodalom előbbre vitelét, míg Csokonai a saját művek születésében. Kapcsolatukról azonban sokat elárul, hogy soha nem tegeződtek össze, ennek márpedig súlya volt Kazinczynál” – magyarázta Debreczeni Attila. 

Csokonai és Debrecen, a Csokonai-kultusz

Debrecen mint város, szellemi közeg, elsősorban a Kollégiumot jelentette, neki ez a biztonság és a hátország volt, annak ellenére, hogy voltak ellenségei is. 

„Debrecenben élt az anyja is, s látni kell, hogy Csokonai megélhetése a mamahotelre volt alapozva. Szilágyi Márton 2014-ben megjelent biográfiájának fontos tanulsága ugyanakkor, hogy a tragizáló narratívát el kell felejtenünk Csokonaival kapcsolatban. A nádasházakba szorult kozmopolita metaforát ugyanis sokan interpretálták úgy, hogy a költő egy nyomorban élő zseni volt, noha az édesanyja jövedelme normális megélhetést jelentett, és a korban Debrecen házainak többségében nádas fedele volt” – hangsúlyozta Debreczeni Attila. 

Mint mindta, Csokonai halála után kezdett kialakulni a kultusza a városban, ennek a gyökere az Árkádia-pörhöz vezet vissza, ami Csokonai sírköve körül alakult ki. Kazinczynak szüksége volt egy ellenségre a nyelvújításai törekvéseiben, aminek a Debrecen nevet adta. A debrecenieknek az volt a Kazinczyra adott válaszuk, hogy összezártak és elkezdték védeni Debrecen szellemi arculatát, ehhez hozzákapcsolódott Csokonai neve is, és ez az, ami Csokonai kultusszá alakult. 

„A debreceni identitás, a hagyományőrző város képe gyakorlatilag nem más, mint a Kazinczyra adott válasz, annak inverzbe való fordítása”- szögezte le Debreczeni Attila.

Az általunk megszövegezett beszélgetés csak egy részét adja vissza a teljes adásnak, a beszélgetést itt hallgathatjátok meg: https://open.spotify.com/episode/0Geba2fM9fh0FKvPN1iRF8