Hírek

AKIRE KULCSOT BÍZTAK AZ ÉGIEK: TÉREY JÁNOSRA EMLÉKEZTÜNK

2025. szeptember 14.

„A Térey Könyvsarok intim tere és a borongós vasárnap igaz módon pozícionálja a Térey Könyvünnepet. Amikor 2020-ban először gyűltünk össze, akkor azért találkoztunk, hogy emléket ápoljunk és kultuszt építsünk Debrecenben. A mostani találkozó az igazi jelenlétben tartást folytatja tovább és bízom abban, hogy amikor Depeche Mode-ot hallgatnak, vagy Téreyt olvasunk a mindennapok során, akkor is a jelenlétben tartjuk emlékét – fogalmazott Puskás István a Térey Könyvünnep utolsó napján, a szerző születésnapján szeptember 14-én a Térey Könyvsarokban. 

Az idei emlékbeszédet az író egyik legjobb barátja, Kemény István költő mondta, aki az életpálya summázása helyett egy régi közös emléket idézett fel Jánosról. 

1999 decemberében Drezdában találkozott Jánossal, a rommezőben, ahol egy dűlőfélben lévő templomot kerestek fel. A templom nemhogy állt, de érkezésükkör épp Bach koncertet adtak odabent, ahol épp két üres szék várt rájuk. 

„Térey 40. születésnapjára verset írtam erről az estéről, így szólt a vége: „Ritkán mondok János én ilyet / Kulcsot bíztak rád az égiek” – mesélte Kemény István. 

Hangsúlyozta, még a nagy szerzőket is szokás haláluk után elfelejteni néhány évre, Térey ebben is kivétel, amire bizonyíték a Térey Könyvünnep. 

Térey János születésnapjához és a Térey Könyvünnephez kapcsolódva Falcsik Mari Az emlékezés mechanizmusa című versében idézte meg Térey János kimeríthetetlenül gazdag szellemi örökségét az Alföld folyóiratban. A költeményt Mercs János előadásában hallhatta a közönség, a Napraforgó Waldorf Iskola szülői kórusa pedig két dalt hozott el. 

Az 55. születésnapot egy, Térey és a zene kapcsolatát bemutató mini kiállítás koronázta meg. Ez már a harmadik tárlat volt, ami a Déri Múzeum és Méliusz Juhász Péter Könyvtár közös munkájából született. 

A kiállítás koncepcióját Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója ismertette. 

„A popkultúra beszűrődött Térey költészetébe, a Könyvsarokban is számos olyan könyv van, ami a ’80-as, ’90-es évek popkultúrájáról szól. Mindig volt valami különleges érzéke ahhoz, ami alapján a legjobbat tudta kiválasztani és ami a legjobbá vált a költészetében a kor popkultúrájából. Hogy ez miként volt lehetséges, arról szól a kiállítás” – magyarázta az igazgató. 

Mint azt megtudhattuk, a tárlat három részből áll: az első a magyar pop zenéről szól, amihez kapcsolódott a költészete, és ami aztán visszahatott a pop zenére. Kiderült, hogy kedvenc pop zenészeinek szövegeket is írt, vagy átvett költészetébe belőlük. „Nem csak hallgatta és alakította a popzenét, de át is lényegítette”. 

Az igazgató hangsúlyozta, Térey zenei érdeklődése nem merült ki a pop zenében, értette Bachot és nagy rajongója volt Wagnernek is. Utóbbival külön kis tabló is foglalkozik a kiállításon, hiszen kiderült, nemcsak zenei volt ez a kapcsolat, képes volt nemcsak a wagneri opera szerkezetét beemelni egy színműbe, de megértette azt is, hogy milyen kapcsolata van Nietzsche-vel és a 19. század második felének eszmetörténetével. 

„A kiállítás alapvető gondolata az volt, hogy értsük meg Téreyre milyen más művészeti ágak voltak hatással és miként értette meg a maga mélységében, ami eljut Wagnertől egészen Nietzsche-ig és tovább” – mondta Kovács Béla Lóránt.

A tárlaton Poór Zoltán költő tartott rendhagyó vezetést. Egy rögtönzött popszótárt mutatott be, a „ki kicsoda Térey János pop lexikonában, lemeztékájában” tematikára, amihez kapcsolódva kvízkérdéseket is tett fel. Végigvezetett minket Térey egész életművén rámutatva a popzenei utalásokra és visszahatásokra. 

Az idei évben két olyan kötet is napvilágot látott, ami tovább építi a Térey életmű jelenlétét. Az Oidipusz vagy Kreón? Térey János és Karsai György tragédiafordításai című kötet bemutatóján Karsai György professzorral Simon Attila irodalomtörténész beszélgetett, míg a Térey János Szodomában kövérebb a fű című drámakötetet Kricsfalusi Beatrix és Bazsányi Sándor irodalomtörténészek mutatták be a Méliusz Könyvtárban.

Fotók: Miskolczi János