GYERMEKI LÁTÁSMÓD ÉS VÁROSI VÍZIÓK: TEREMTÉS-SKICCEK A TÉREY-SAROKBAN

2026. Április 09.

A Debreceni Költészeti Fesztivál keretében, április 9-én új kiállítás nyílt a debreceni Térey Könyvsarokban. A Teremtés-skiccek című tárlat Térey János gyerek- és ifjúkori rajzait mutatja be, új megvilágításba helyezve a költő alkotói világának gyökereit. A kiállítás a Méliusz Juhász Péter Könyvtár és a Déri Múzeum együttműködésében valósult meg.

A megnyitón Puskás István kulturális alpolgármester személyes hangú beszédében az ismerősség különös élményét emelte ki. Mint fogalmazott, Térey gyerekrajzai „hátborzongató találkozást” idéztek elő benne, hiszen saját egykori rajzaira ismert rá bennük. Ugyanakkor hangsúlyozta: míg sokan nem őrzik meg gyermekkori alkotásaikat, Térey János szinte mániákus gondossággal gyűjtötte és megőrizte tárgyi emlékeit – ennek köszönhetően jöhetett létre a Térey Könyvsarok is. Ez a fajta tudatos archiválás teszi lehetővé a generációs emlékezet működését és átörökítését.

A kiállítás ötlete egy egyetemi közegben született meg: Juhász Tibor, a Déri Múzeum – Debreceni Irodalom Háza muzeológusa képzést tartott Fazakas Gergely Tamás hallgatóinak, ahol Térey életművének összetettsége kapcsán merült fel a gondolat, hogy érdemes lenne feltárni a korai, vizuális alkotásokat is.

A bemutatott rajzok világosan jelzik, hogy Térey János érdeklődése már gyermekkorában az épített környezet felé fordult. A később lírában, prózában és drámában is maradandót alkotó szerző eredetileg építésznek készült, és ez a szemlélet már korai munkáiban is tetten érhető.

A kiállításon láthatók olyan rajzok, amelyek drónperspektívából ábrázolják a várost, megjelenik a Kétmalom utca felülnézete, valamint saját házuk átgondolt, szerkezeti érzékenységről árulkodó képe is. Térey később maga is hozzájárult Debrecen építészeti örökségének újraértékeléséhez: jelentős szerepe volt Sajó István építész újrafelfedezésében - tudhattuk meg Juhász Tibortól, aki körbekalauzolt minket a minitárlaton.

A tárlat ugyanakkor nemcsak az urbanisztikai érdeklődést dokumentálja. A gyermeki rajzokon feltűnő a különböző kultúrák írásrendszerei iránti vonzalom is, amelyek egy tágabb, kulturális kíváncsiságot tükröznek. Ezzel párhuzamosan erőteljesen kirajzolódik az irodalom felé vezető út kezdete is.

Külön figyelmet érdemel a kiállítás azon része, amely két füzeten keresztül mutatja be Térey édesapjának tevékenységét. Az apa Debrecen várostörténetéhez kapcsolódó újságcikkeket gyűjtött össze, rendszerezve az urbanisztikai érdekességeket – ezt a gyűjtői, rendszerező attitűdöt később a fia vitte tovább.

Fotók: Miskolczi János