KÖNYVISMERTETŐ: ALFÖLDI SZELLEMES HISTÓRIÁK

Átok sújt egy debreceni utcát? Szellemes gyűjtemény készült a város legendáiból

Horog Máté és Horogné Szatmári Alexandra nemrég megjelent kötete hátborzongató virtuális sétára invitálja az olvasókat.

Első blikkre úgy tűnhet, Debrecenhez nem köthetők szaftos legendák, pedig városunktól egyáltalán nem áll távol a misztikum – mutat rá Horog Máté és Horogné Szatmári Alexandra Alföldi "Szellemes" Históriák, avagy Képtelenségek Képes Gyűjteménye című nemrég megjelent kötetükben. A kálvinista Rómát sokáig a magyar folklór legeredetibb területeként jellemezték, s a protestáns szemlélet mellett sokáig erősen jelen volt az ősi természetközeliség is a helyiek gondolkodásában.

A kötetben is idézett Jókai így ír a város és misztikum kapcsolatáról „Tündérek, boszorkányok, mátkaágyban meghalt menyasszonyok tanyája volt az; amiről a vastag nyakú debreceniek csak azért nem akarnak tudni semmit, mert szégyenlik, hogy kálvinista létükre nem bírnak kifogni a lidérceken, boszorkányokon.”

A mind a magánéletükben, mind a pályájukon kéz a kézben járó duó közreadott műve a City-Legends.com honlapjának kedvenceiből ad válogatást. Mint ismeretes, Horog Máté már 2017 óta tart Alföldi "Szellemes" Városjárás címmel sétákat az érdeklődőknek. A kötet első részében ezen útvonal követésével invitálják ezúttal virtuális csatangolásra az olvasókat, míg a másodikban a City-Legends projekt és a városjárások hátteréről nyújtanak bővebb információt.

Miről kaphatta a nevét a Késes utca, milyen szálak fűzik Rózsa Sándort és testvérét a Puszta-templomhoz? Miféle csodákat hajtott végre Hatvani István, a Magyar Faust, s hogyan hozható kapcsolatba neve a bölcsek kövével, milyen átok sújtja a Meszena utcát?

A szerzők tíz állomáson keresztül visznek magukkal, ám annál sokkal több borzongató történetet elevenítenek fel a kötetben, amely nem csak könnyű kézzel megírt, szórakoztató, könnyen fogyasztható históriák gyűjteménye, de egy szépen kivitelezett képes album is.

Horogné Szatmári Alexandra művészi igényeségű fotói és Horog Máté egyedi vonalvezetésű, groteszk elemeket is felvillantó grafikái remekül egészítik ki a leírtakat. Igazán jó kézbevenni ezt a vékonydongájú, bohókás kiadványt, amely nem vállal többet, mint amit ígér a kötet bevezetőjében, de ahhoz igazán tartja is magát, "gyakorlati útikönyvként" arra biztat, vegyünk nyakunkba a várost, ismerkedjünk meg annak rejtett értékeivel. Ugyanakkor ajánlott irodalmi jegyzékével további utakra is kalauzolja a téma iránt behatóbban érdeklődőket, egy térképet is mellékelve mindehhez.

S hogy kinek ajánlott elolvasni? Azoknak a turistáknak, akik nem csak a város ikonikus épületeihez szeretnének elzarándokolni, a horrorsztorik szerelmeseinek és minden olyan helyinek, aki hajlamos megfeledkezni, vagy eddig még nem szembesült azzal, milyen izgalmas városban is él.

Az Archi-téka legutóbbi beszélgetésén az egykori „refis” diák úgy fogalmazott, Debrecen nem adja könnyen magát, a város mélyebb rétegeibe kell lehatolni ahhoz, hogy igazi kincsekre bukkanjunk. A házaspár megtette ezt, így nekünk már csak annyi dolgunk van, hogy kézbe kapjuk ezt a kötetet és nyitott szemmel rójjuk az utcákat.

Mint ahogyan azt a szerzők a projekt Facebook-oldalán is jelezték, a könyv bolti forgalomba kerülésével kapcsolatban hamarosan jelentkeznek.