Hírek

NEGYVEN ÉV TÁVLATÁBÓL: ESTERHÁZYRÓL ÉS NÁDASRÓL A DEBRECENI ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN

2026. június 12.

Gazdag programkínálattal folytatódott a Debreceni Ünnepi Könyvhét második napja az Aranybikában. A délelőtt a gyermekeké volt: a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség és a Karakter 1517 Könyvesbolt és Kávézó közös foglalkozásán a résztvevők játékos feladatokon keresztül ismerkedhettek meg a környezetvédelem kérdéseivel a Bolygóőrzők kézikönyve segítségével, majd Szabó Borbála Év Gyerekkönyve-díjas szerző tartott foglalkozást az Újabb kalandok a Ló csoportban című kötetéhez kapcsolódva.

A délután folyamán a Déri Múzeum szervezésében mutatták be az Az arany útja – 700 éves a magyar aranyforint című kötetet, ezt követően pedig Szabó Borbála Házasságlabirintus című könyvéről, majd Terék Anna Jég című verseskötetéről beszélgettek az Üvegteremben.

A nap egyik legizgalmasabb irodalmi eseményét az Alföld folyóirat pódiumbeszélgetése jelentette. A „Nem létezhet ott dolog, ahol a szó hiányzik” című program apropóját az adta, hogy idén negyven éve jelent meg két meghatározó magyar prózai alkotás: Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba és Nádas Péter Emlékiratok könyve című műve. A beszélgetés résztvevői Balajthy Ágnes, Bónus Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán és Szirák Péter irodalomtörténészek voltak.

A beszélgetés személyes olvasmányélmények felidézésével indult. Balajthy Ágnes elmondta, hogy a Bevezetés a szépirodalomba egyetemi évei alatt került a kezébe, és kezdetben inkább kudarcos élmények fűződtek hozzá: pályakezdő irodalmárként kifejezetten ijesztőnek találta a szöveget. Ezzel szemben az Emlékiratok könyve számára azonnali, magával ragadó olvasmányélményt jelentett, amelyben teljesen el tudott merülni. Kulcsár-Szabó Zoltán felidézte, hogy mindkét művet az 1990-es évek elején olvasta először, amikor már legendák övezték őket, Esterházy könyvéhez pedig azóta is rendszeresen visszatér. Szirák Péter egy humoros történettel idézte fel első találkozását a Bevezetéssel: amikor meg akarta vásárolni a könyvet, egy könyvesbolti dolgozó azt tanácsolta neki, hogy „azt a hülyeséget” inkább ne vegye meg. Bónus Tibor arról beszélt, hogy az Emlékiratok könyvét már megjelenésének évében olvasta, miután egy verseny nyerteseként kapta ajándékba a kötetet – mint megjegyezte, valószínűleg az ajándékozók sem tudták pontosan, milyen jelentőségű mű kerül a kezébe.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy mindkét alkotás a magyar próza történetének meghatározó teljesítménye. Kulcsár-Szabó Zoltán szerint a Bevezetés a szépirodalomba a prózafordulat egyik csúcspontja, összegző teljesítménye, míg az életművek felől nézve az Emlékiratok könyve egyértelműen Nádas Péter pályájának csúcsműve. Esterházy esetében is remekműről beszélhetünk, még ha az életmű más jelentős alkotásokat is felmutat.

Balajthy Ágnes úgy vélte, hogy Nádasnál az Emlékiratok könyve vitathatatlanul a legnagyobb teljesítmény: olyan sűrített, plasztikus mondatok találhatók benne, amelyekhez hasonlóakat más műveiben nemigen olvasni. Esterházy könyvét ugyanakkor nem pusztán regényként, hanem „könyvtárgyként”, könyvművészeti alkotásként jellemezte. Szerinte ez a fajta komplex, a könyv fizikai és szerkezeti lehetőségeivel is kísérletező alkotásforma később eltűnt Esterházy művészetéből, és a magyar irodalomban is csak ritkán találni hasonló vállalkozásokat.

Bónus Tibor szintén az Emlékiratok könyvét nevezte Nádas legjobb művének, ugyanakkor felvetette, hogy míg Nádas Péter iránt ma is jelentős az olvasói érdeklődés, Esterházy recepciója valamelyest visszaszorult. Véleménye szerint a szerző életművéből ma elsősorban a Termelési-regény és a Függő maradt olvasott. Ezzel Balajthy Ágnes vitába szállt, hangsúlyozva, hogy több fiatal, első kötetes szerzőnél is érzékelhető Esterházy hatása. Példaként Bocsik Balázs Alanyiság és osztálytudat című könyvét említette, amely számos ponton idézi meg a Termelési-regényt.

A recepció kérdéséhez kapcsolódva Kulcsár-Szabó Zoltán arról beszélt, hogy az egyetemi közegben is kevesebben választják kutatási témául Esterházy műveit, mint korábban. Úgy látja, a szerző hatása különösen a rendszerváltás utáni években volt meghatározó, amikor nyelvhasználata a közírás és az újságírás nyelvét is jelentősen formálta. Balajthy Ágnes szerint Esterházy olvasásához ma is magasabb „belépési küszöb” tartozik: a szövegek befogadásához jelentős kulturális háttértudás szükséges, amely egy pályakezdő olvasó vagy egyetemista számára nem feltétlenül adott.

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy a Bevezetés a szépirodalomba szinte összefoglalhatatlan mű. Kulcsár-Szabó Zoltán egy német kritikus találó megjegyzését idézte fel, aki szerint a könyv minden bonyolultsága ellenére „valójában a nőkről szól”.

A történeti kontextus kérdése szintén előkerült. Szirák Péter emlékeztetett arra, hogy az Emlékiratok könyve az első olyan jelentős irodalmi művek egyike volt, amelyben 1956 kapcsán nyíltan forradalomként szerepeltek az események, nem pedig ellenforradalomként.

Felmerült az a kérdés is, hogy Esterházy prózapoétikai változásai összefüggésben állhattak-e a szocializmus bukásával és a kapitalizmus térnyerésével, illetve hogy Nádas monumentális regénye vajon a lehető legjobb pillanatban jelent-e meg. Balajthy Ágnes szerint igen, hiszen ha korábban kerül az olvasók elé, kimaradhatott volna belőle a kelet-berlini szál, amely a regény egyik legzseniálisabb része.

A beszélgetés végén az irodalmi előképek és hatások kerültek szóba. Bónus Tibor szerint mindkét szerző esetében különösen izgalmas a Mészöly Miklóshoz fűződő viszony vizsgálata: Nádasnál ez közvetlenebb és reflektáltabb kapcsolatként jelenik meg, Esterházynál kevésbé hangsúlyosan, de szintén meghatározó módon van jelen.

Kulcsár-Szabó Zoltán ehhez kapcsolódva az Ottlik Gézához való viszony jelentőségét és az avantgárd hagyomány szerepét emelte ki. Bónus Tibor egy Esterházy-levelezésből ismert történetet is felidézett: egy francia költő 1984-ben írt levelében kifejezetten avantgárd radikalizmusra biztatta az írót.

A nap programját Fenyvesi Ottó és Balázs Attila szerzői estje zárta, így a Debreceni Ünnepi Könyvhét második napja a gyermekirodalomtól a történettudományon át a kortárs magyar próza legfontosabb kérdéseiig ívelt.

Fotók: Facebook / Méliusz Juhász Péter Könyvtár