Hírek

„AZ ABIGÉL MOST VAN A CSÚCSON”

2024. június 23.

Az idei Múzeumok Éjszakája az előző évekhez hasonlóan nem csak a képzőművészetről szólt, a „gólpassz” tematika alkalmat adott arra, hogy a sport, a film, akár az építészet is előtérbe kerüljön, de irodalmi programokból sem volt hiány.

A Debreceni Református Kollégium Múzeumában könyvkötészeti és a Macropaedia időszaki kiállítása várta az érdeklődőket, de még egy mesés Heltai-tárlat is nyílt.

A Debreceni Irodalom Házában irodalmi gombfoci bajnokságot szerveztek, olyan nagyságokkal „rúghattuk a bőrt”, mint Mikszáth, Arany vagy Jókai. Utóbbinak különleges kiállítása is nyílt a Péterfia utcán Jókai MásKÉPp címmel, amely az írót egy teljesen másik oldaláról mutatta be azáltal, hogy karikatúrák, képregények tükrében találkozhattunk vele. Ha már karikatúrák, Kostyál Viktor grafikus is ellátogatott az Irodalom Házába és megmutatta nekünk, hogyan festenénk gúnyrajzként Jókai korában.

Perla Erzsébet, a Dóczy Gimnázium magyar-történelem szakos tanára, a Szabó Magda Emlékház tárlatvezetője elmondta munkatársaival szimbolikusan értelmezték a megadott témát: amikor egy tehetség gólpasszt kap, abból mit lehet felépíteni? – innen indultak.

Vendégük pedig Bánfalvy Ágnes volt, az Abigél Tormája, aki egész estés tárlatvezetést tartott a Szabó Magda Emlékházban és egy kerekasztal-beszélgetésre is invitálták.

Mint mondta, neki a sikert tulajdonképpen nem az Abigél hozta el, már 1978 előtt rengeteg tévéjátékban szerepelt, a Vígszínház tagja volt és sokat szinkronizált, de az tény, hogy manapság már legtöbben Tormaként azonosítják.

„Nem egyből futott be az Abigél, mindig is szerették az emberek, én úgy mondanám, inkább feléledt, és most van a csúcson” – fogalmazott.

Nem csak a végeredmény lett remek, de a forgatáson is nagyon jól érezték magukat – idézte fel a színésznő.

„Mi voltunk Egri Katival a mókamesterek, minden megtettünk, hogy megnevettessük a többieket. Először csúnyán is néztek ránk emiatt, de hamarosan megszokták és nagyon megszerették a dinamikáinkat. Mi mindig együtt voltunk, forgatások után is, és ez érződik a filmen – ebbe lépett be Szabó Magda, amikor ellátogatott a forgatásra" - magyarázta. 

Bánfalvy Ildikó szerint mindannyiuk számára nagyon emlékezetes volt az írónő jelenléte:

„Csak őt lehetett nézni, ahogy ott állt és figyelt minket a maga kis finom lényével” – mondta.

Később úgy hozta a sors, hogy egyre-másra találkozott az írónővel, aki igazán nagyra értékelte a színészi tehetségét.

„Egy felvétel után Szabó Magda odajött hozzám és azt mondta: te egy nagyon különleges színész vagy, neked különleges dolgokat kell csinálni – ez nagyon sokat jelentett nekem akkor, bár csak később jöttem rá igazán, mire is gondolt” – magyarázta Bánfalvy.

Mint mondta, többször is járt Tasi Gézánál, az írónő keresztfiánál és jogutódjánál, akinek odahaza van egy Szabó Magda szobája, így ismerős érzés volt belépnie a Szabó Magda Emlékházba. 

„Nem csak átvitt értelemben, de fizikailag is megérint az, hogy Szabó Magda tárgyai között lehetek” – mesélte.

Szabó Magdáról később, a Bánfalvy Stúdió megalakulása után sem feledkezett el. Tavaly mutatták be Debrecenben a Pilátus című regény színpadi feldolgozását és az Abigélt is sikerült azóta színpadra állítania modern színezetben, de az írónő szellemiségéhez hűen.