„BESZÉLŐ” SZOBOR ÁLTAL ÜZENHETNEK EGYMÁSNAK A DEBRECENIEK

2020. szeptember 29.

A kezdeményezéshez kapcsolódóan kedden délelőtt tartott tájékoztatón Puskás István alpolgármester emlékeztetett, Debrecen pályázatot nyújtott be az UNESCO-hoz az „Irodalom városa” címre, és nem csupán a pályázati űrlapot szeretnék ismertetni a debreceniekkel, hanem a szellemiségét is. Hozzátette, a pályázat középpontjában az irodalom mint gyógyír gondolata áll. Az alpolgármester úgy véli, ez a fogalom a lassan mögöttünk maradó nehéz hónapok sok vesztesége, traumája közepette kifejezetten aktuális tud lenni, hiszen „az irodalom a szíveket, a lelkeket gyógyítja, de a klinikai gyógyászatban is jól hasznosítható”.

Puskás István rámutatott, az irodalom azáltal is gyógyít, hogy közösséget teremt – ennek a gondolatnak a jegyében született meg a mostani kezdeményezés. Hozzátette, az ötlet nem újkeletű, Róma több évezredes hagyományát jelentik az úgynevezett „beszélő” szobrok, amelyek a lakosság gondolatait mondják ki és közvetítik mások számára.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Debrecenhez is kötődik egy ilyen „beszélő szobor”, méghozzá Szabó Magda Abigél című regényében bukkan fel.

- Ezt a történetet igyekszünk újra megmutatni, a fikcióból a valóságba emelni azzal, hogy a Déri téren található Merengő című szobor köré olyan installációt készítünk, ami reményeink szerint beszélő szoborként fog majd működni. Arra ad lehetőséget, hogy üzenjünk egymásnak az irodalom, a versek segítségével, ilyen módon építsük újra a közösséget és gyógyítsuk egymást az irodalom erejével.

A cél, hogy aki erre jár, álljon meg egy pillanatra, olvasson néhány szép, gyógyító erejű verssort, idézetet, és adott esetben üzenjen ugyanilyen módon polgártársainak a városban – mutatott rá Puskás István.

Pósán László országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy az irodalom mindig olyan örökérvényű mondatokat teremt, amelyek aforizmává válnak, és „életbölcsességekként” öröklődnek generációkon át. Hozzátette, a kezdeményezésből akár olyan következtetéseket is le lehet majd vonni, hogy milyen a debreceniek irodalmi érdeklődése, valamint mi jellemzi a cívisváros kulturális mentalitását, érdeklődését a 21. század második évtizedének kezdetén.

- Remélem, hogy a nyár során ez olyan érdekessége lesz a debreceni közéletnek, amire eddig még nem volt példa, és talán állandó gyakorlattá is válik. Még az is lehet, hogy kinövi ezt a teret – mondta Pósán László.

Lakner Lajos, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese azt mondta, a gyógyítás üzenete illik a Merengő című szoborhoz. Hozzátette, amikor olvasunk, mindig saját magunkkal találkozunk, önismeret nélkül pedig sem lelki, sem testi egészség nincs.

Fodor Éva, a Déri Múzeum tárvezetője, muzeológus, művészettörténész rámutatott, Debreczeny Tibor fő művének tartotta a Merengő című alkotást, ami 1930 óta látható a Déri téren. Érdekességként említette, hogy a közönség érdeklődését is maga után vonta az alkotás, mivel a modell a művész felesége volt. A pedagógust sokan ismerték, és kíváncsian szemlélték a szobrot, valóban így nézhet-e ki.

Pinczés Orsolya, a Debreceni Református Kollégium Múzeum - Szabó Magda Emlékház múzeumpedagógusa azt mondta, az Abigél nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is az egyik legnépszerűbb lányregénye a debreceni írőnőnek. Hozzátette, az emlékház udvarán álló Korsós lány című szobor nemcsak „látványosságként” szolgál, mivel a foglalkozások során is használják: a gyerekek előszeretettel tesznek oda üzeneteket, kéréseket, amiket igyekeznek teljesíteni.