ÉRTELMET ADNI A BORZALMAKNAK: JÁSZBERÉNYI SÁNDOR VOLT A SZÉPÍRÓ OLVAS VENDÉGE

2024. szeptember 12.

“Nincs sportkocsim, de van egy csomó haszontalan emlékem, amit nem adnék semmiért.”

Újságíró, novellista, haditudósító, Közel-Kelet szakértő, több kötet szerzője, aki nemrég irodalmi országjárásra indult, mert kíváncsi volt, hogy érdeklik-e még az embereket az írásai.

Jászberényi Sándor volt A szépíró olvas legutóbbi vendége, akit Juhász Tibor költő, író kérdezett.

Rögtön azzal kezdte, hogy jobban szereti a vidéki olvasókat, mint a budapestit, úgy érzi, itt vannak az olvasói, s ezt mi sem bizonyította jobban, minthogy teltház várta a Déri Múzeumban.

Mint mondta, sokat adott neki ez a turné, mert az írás magányos tevékenység, és ő mindig szenvedett ettől a magánytól. Most érzi először életében, hogy ehhez a néphez tartozik - hangsúlyozta.

Sok szörnyűséget látott a Közel-Keleten, írásaiban ezeknek a borzalmaknak próbált értelmet adni, merthogy az életnek alapvetően nincs értelme - magyarázta. Ez az írói koncepció ébresztette rá, hogy tulajdonképpen az írás a vallásgyakorláshoz áll a legközelebb.

A sok borzalom ellenére, amit megtapasztalt, nagyon szereti az arab kultúrát, úgy véli, sokat tanulhatnánk a Közel-Keleten élő emberektől, akik velünk ellentétben, valódi közösségekben élnek. Mint mondta, erre a jövőben nagy szükségünk lenne, hiszen “már nem az a kérdés, hogy ki honnan jön, hanem, hogy a történelmi katasztrófát túl tudjuk-e élni”.