Hírek

ÍGY TELT A DEBRECENI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁL HARMADIK NAPJA!

2025. Április 10.

A Déri Múzeum - Irodalom Háza és a Méliusz Juhász Péter Könyvtár egy közös kamarakiállítással készült a 22. Debreceni Költészeti Fesztiválra. Ennek eredménye, hogy a Térey Könyvsarok aktív, kisebb kiállításokra alkalmas tere Térey János Szomory Dezső életművéhez fűződő viszonyáról mesél. 

Miért karolta fel Térey Szomory Dezső ügyét? Mit jelenthetett Térey számára a “ködlovagos kismester”? A válaszokat a Térey Könyvsarok falain és üveges tárlóiban találjuk, de a kiállítás megnyitóján segítséget is kaptunk Juhász Tibor és Korpa Tamás költőktől. 

Térey a tévéképernyőn találkozott először Szomory Dezsővel, annak Hermelin című drámájának Gothár Péter által megálmodott filmes adaptációjával. Elementális színházi élményként hatott Térey számára. A dráma “brokátnyelvisége” az, ami megfogta a költőt - magyarázta Korpa Tamás. 

A tárlók egy részében Térey Szomory könyvgyűjteményeit találjuk, köztük egy különlegesség is felbukkan, mégpedig az a példány, amit Szomory Dezső öccsének, Szomory Emilnek dedikált “takarékos megfogalmazásban” - hívta fel a figyelmet. 

“Számomra azok a legizgalmasabb vizuális munkák, amelyek a szimpátia történetét egyfajta hálózatként érik tetten és viszik színre a falakon. Ha használjuk a fantáziánkat, akár egy Szomory-naprendszerként is értelmezhetjük” - mutatott a falon függő kiállítási anyagra Juhász Tibor, majd Szomory ködlovagságát kezdte el magyarázni. 

Mint mondta, nagyon kifejező a szó, hiszen a köd előtag leírja a szerző karakterisztikáját és azt az irodalomtörténeti pozíciót is, amit a kánonhoz közelinek nevezhetünk meg, de mégis a kánonon kívüliség jellemez. “Olyan szerzők a ködlovagok, akik kismesterként vannak számontartva, nem vonultatnak fel nagy írástechnikai eszköztárat, viszont vannak olyan írástechnikai problémák, amelyeket párjukat ritkító módon ki tudnak dolgozni. Időről időre felfedezik őket szerzők, megpróbálják őket kanonizálni. Téreynek volt több ködlovagja is” - magyarázta. 

Mint azt megtudhattuk, a falon elhelyezett portrékon azt is szemléltetik, kik milyen hatástörténeti közelségben helyezhetőek el Szomoryhoz. Juhász Tibor hangsúlyozta, Téreyt tették a legközelebb hozzá, mert a Szomory műveit értelmező tevékenységben ő járt az élen. 

A Költészeti Fesztivál estébe nyúló eseményeit Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármesterének beszéde nyitotta meg, amely már Méliusz Juhász Péter Könyvtárban csendült fel. Az alpolgármester emlékeztetett, ez az áprilisi időszak Debrecen számára kétszeresen is fontos, hiszen április 11-én nem csak a Költészet Napját ünnepeljük, de ekkor van Debrecen város születésnapja is, mindez pedig sokat elárul a debreceni identitásról is - hangsúlyozta. Ez az áprilisi időszak a város lakóinak a költészettel, az irodalommal, a könyvtárakról való viszonyáról is mesél - állapította meg. 

Április 10-én nem kisebb személy, mint Vári Fábián László költő, néprajztudós, irodalomszervező tette tiszteletét a Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. Kárpátalja Kossuth-díjas szerzőjével Jánosi Zoltán irodalomtörténész beszélgetett. 

A beszélgetés nyitányát a szintén kárpátaljai Körömvirág Együttes alapozta meg, akik több Vári Fábián költemény feldolgozásával is készültek.  

Honnan máshonnan, mint a kezdetektől indított Vári Fábián László, ami egyben a költészettel való ismerkedés kezdetét is jelenti. Általános iskolás korában került kapcsolatba először versekkel, amiben nem az iskolának, hanem örökké szavaló édesapjának volt nagy szerepe. A hazafias versek már egészen kiskorában felkeltették az érdeklődését, ezek hatására kezdte el foglalkoztatni az is, hogy mit jelent a haza - magyarázta. Ezek a versek a szovjet érában, Kárpátalján felnövő magyar gyereket olyan dolgokra tanították, amelyekre akkor nagy szüksége volt - hangsúlyozta. 

Az Ungvári Egyetem irodalmi körében kezdett el maga is komolyabban írni, ám a hazafias hangvételű versek nem maradtak megtorlatlanul, amikor 1971-ben első írásai megjelentek a Tiszatájban, megszüntették az egyetem irodalmi stúdiójának működését és meg is buktatták - emlékezett vissza. 

A kötelező katonai szolgálatról visszatérve sem hagyott alább a versírás iránti szeretete. Legnagyobb mesterének Kovács Vilmost nevezte meg. Mint mondta, a nagyokat nem utánozni próbálta, de a markáns hangot felvállalta, igyekezett félelem nélkül felnőni - fogalmazott. 

Nagyon fontos lett időközben számára a kárpátaljai magyar népi kultúra is. Egy, a családnál dolgozó kőműves indította el a népdalgyűjtés útjára, amelyből egy szép kötet is megjelent 1991-ben. 

A népdalokból ismert képek a saját balladisztikusabb verseiben is visszaköszönnek, de a hazafias versek mellett a szerelem, a természet és a mintaként előtte álló költők is ihletforrást jelentenek számára. Utóbbi kapcsán melegszívvel mesélte, hogyan ismerte meg Kányádi Sándort, vagy milyen különleges versválaszt kapott Farkas Árpád erdélyi költőtől, akit arra kért a falurombolás időszakában, hogy ne hagyja el Székelyföldet. 

A beszélgetés egy közös mulatsággal ért véget, ugyanis nem csak Debrecen városa a szülinapos, de a két beszélgetőpartner is nemrég ünnepelt, így néhány palack bor, ajándékok és egy szép nagy torta is előkerült. 

Fotók: Miskolczi János