Hírek

KUTYÁK, MESSIÁSOK ÉS ILLEGALISTÁK A DEBRECENI ÜNNEPI KÖNYVHÉT UTOLSÓ NAPJÁN

2026. június 14.

A Debreceni Ünnepi Könyvhét vasárnapi zárónapja a legfiatalabb korosztálytól a kortárs magyar irodalom iránt érdeklődő közönségig mindenki számára kínált programot. A napot délelőtt gyermekfoglalkozások nyitották az Aranybika aulájában: Horváth Zsuzsi Ringató-foglalkozásán a legkisebbek és szüleik kapcsolódhattak be a közös éneklésbe és játékba, majd Molnár T. Eszter Év Gyerekkönyve-díjas író tartott interaktív foglalkozást Barker Karcsi színre lép és ott is marad című könyve nyomán.

A délutáni programok már a felnőtt közönséget szólították meg. Bősze Ádám zenetörténész Nagy zenészek, nagy szerelmek – Vivaldi című előadásában a világhírű zeneszerző életének kevésbé ismert oldalait mutatta be. Ezt követően Lajtos Nóra Bella István-díjas költő Gobelinpillangó című kötetéről beszélgetett Szénási Miklós íróval és főszerkesztővel.

A Könyvhét záróeseményein két jelentős kortárs magyar szerző, Schein Gábor és Visky András mutatta be legújabb köteteit, amelyek a hit, az identitás, a történelem és az emberi sors kérdéseit egészen eltérő poétikai eszközökkel állították középpontba.

Schein Gáborral Herczeg Ákos irodalomtörténész beszélgetett az Egy kutya evangéliuma című kötetről, amely egyszerre Jézus-történet, barátságtörténet és különleges nézőpontú verses regény. A mű narrátora egy kutya, aki ugyan állat, mégis emberi tulajdonságokkal rendelkezik. A regény fikciója szerint a szerző valójában nem Schein Gábor, hanem egy barátja, aki világjárásra indulása előtt bízza rá kéziratát. Schein a történet szerint csupán közreadóként és jegyzetelőként van jelen a kötetben.

A cselekmény szerint a kutya Názáretben szegődik Jézus mellé. Korábban bántalmazták, senkinek sem kellett, így válik Jézus lelki társává. A történet egyik legfontosabb fordulata, hogy a végén nem Júdás, hanem a kutya árulja el Jézust. Az árulás azonban nem a hűtlenségből, hanem éppen a hűségből fakad.

Schein Gábor elmondta, hogy a mű hosszú alkotói folyamat eredménye. A kutya figurája kezdetben túl beszédesnek bizonyult, a verses regény formája azonban fegyelmet adott a nyelvnek és megfelelő keretet teremtett a történet számára. A szerző Jézus alakját sem a hagyományos keresztény ábrázolás szerint formálta meg: regényében nem Isten fiaként jelenik meg, hanem esendő emberként, aki vonakodik Jeruzsálembe menni, és akit olykor dührohamok kerítenek hatalmukba.

A beszélgetés során szó esett arról is, hogy Schein szerint Jézus komplementere éppen egy kutya lehet. Ezt a gondolatot a kötet mottója is előrevetíti, amely József Attila egyik sorát idézi: „Négykézláb másztam. Álló Istenem lenézett rám és nem emelt föl engem.” A szerző szerint a kutya azért is alkalmas narrátor, mert hibrid lény: már nem pusztán állat, de még nem ember. Úgy vélte, a mű esetleges blaszfém jellegét éppen a kutya narrátori szerepe oldja, hiszen a nézőpont eleve kizökkenti az olvasót a dogmatikus olvasatból.

A vallási témák kapcsán Schein arról is beszélt, hogy tíz éven át dolgozott a Pannonhalmi Szemle szerkesztőjeként. Zsidó származású alkotóként ez számára egyfajta visszaolvasást jelentett a kereszténységen keresztül a zsidósághoz. 

A beszélgetés végén jelenlegi munkájáról is szót ejtett. Elárulta, hogy Borbély Szilárdról ír monográfiát. Mint mondta, barátja öngyilkossága után nyolc évig nem tudott megszólalni róla. Akkor kezdett újra beszélni róla, amikor haragot érzett iránta. Úgy érzi, tartozik neki ezzel a könyvvel - magyarázta.

A nap utolsó programján Visky András Illegalisták című regényét ismerhettük meg. A szerzővel Bódi Katalin irodalomtörténész beszélgetett.

Mint azt megtudhattuk, az Illegalisták a Kitelepítés című nagy sikerű regényhez kapcsolódik: a tervezett trilógia második része, amely egyszerre előzménye és párhuzamos története annak.

Míg a Kitelepítés elsősorban a női nézőpontokra épült, az Illegalisták világát a börtönök tapasztalata szervezi. Bódi Katalin felvetette, hogy az új regény összetettebb szerkezetű, a sokféle narrátori pozíció miatt nehezebb megtalálni hozzá az olvasói vezérfonalat. Visky András ezzel szemben úgy vélte, hogy könyve talán könnyebben olvasható elődjénél, mivel a helyszínek jobban beláthatók, és az olvasó akár a könyv különböző pontjain is elkezdheti az olvasást, hiszen a szerkezetet nem a kronológia irányítja.

A beszélgetés során többször is szóba került az olvasás és a forma kérdése. Visky elárulta, hogy a Prológus megírása jelentette számára a legnagyobb kihívást, nem véletlenül ez a rész készült el utoljára. Úgy érezte, itt minden szónak különös súlya van, a szöveg pedig számtalan irodalmi és kulturális utalást rejt. Ezek felismerését azonban nem tartja elengedhetetlennek: sokkal fontosabb számára, hogy az olvasó elmerüljön a könyv világában, és megtapasztalja azt az érzést, hogy miközben ő olvassa a művet, a mű is „olvassa” őt. A prológusok szerepéről szólva megjegyezte, hogy azok bizonyos értelemben le is leplezik a könyvet, hiszen előre elmondják annak lényegét. Így az olvasó figyelme nem annyira a történet fordulataira, hanem saját befogadói tapasztalatára irányulhat.

Mint mondta, az írás során számára végig a forma megtalálása jelentette a legnagyobb feladatot. Meggyőződése, hogy amikor az ember formába ír egy regényt, akkor engedelmeskednie kell annak, amit a választott forma megkövetel. 

Az Illegalisták számos kulturális hagyományt és történetet mozgat meg. A bibliai utalások mellett például Csehov Három nővére is felidéződik a szövegben.

Visky elmondta, hogy eredetileg szentek történeteit szerette volna megírni, idővel azonban arra jutott, hogy előbb magát az embert kell megismernie. Ezt példázza Richárd rabbi alakja is – apja egykori jó barátjáé –, aki szakít a zsidó vallással, megkeresztelkedik, majd ellenállási mozgalmat szervez a kommunista Romániában. A szerző szerint éppen az ilyen emberi sorsok teszik univerzálissá a regény történeteit.

A beszélgetés végén szó esett a mű különös lezárásáról is. Az Illegalisták az égben ér véget, amihez Visky személyes indítékokat is kapcsolt. Az égi befejezés a személyes és alkotói küzdelemnek a lenyomata lett.