Hírek

„OLYAN KATARZIS, AMIBEN BENNE VAN A FÁJDALOM IS”

2024. november 23.

1100 éve Európában, 20 éve az Unióban

Július 1-jével Magyarország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, amelynek jegyében féléves útjára indul a Kulturális és Innovációs Minisztérium által támogatott, 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat is. Célja, hogy egy országos turné keretében lehetőséget adjon arra, hogy a résztvevők kultúrstratégiai intézményeinkkel közösen ünnepelhessék kulturális, történelmi örökségeinket, hagyományainkat, továbbá, hogy bemutassa azokat az értékeinket, amelyekre büszkék lehetünk, éljünk magyarként bárhol a Kárpát-medencén innen és túl.

Kaddis Térey Jánosért

Ennek a programsorozatnak volt része a korábban már számos alkalommal, legutóbb a Térey Könyvünnpen bemutatott zenés-irodalmi előadás, amit Prieger Zsolt és Magyar Bori hívott életre, a Kaddis Térey Jánosért. Az előadást a Déri Múzeum Dísztermében láthatta, hallhatta a közönség november 23-án. 

Imádság, szépirodalom, rap, kortárs zene, improvizáció, magyar és zsidó hagyományok fúziója. Térey János, a költő-író nyelve és gondolatvilága inspirálta az előadást, amely leginkább az életmű sötét és fanyar humorú világát mutatta meg. 

Az előadás után a költő két barátja, Szirák Péter irodalomtörténész és Prieger Zsolt beszélgetett a korszakos alkotóhoz fűződő kapcsolatukról és Térey jelentőségéről Tallér Edina moderálása mellett. 

Szirák Péter elárulta, az idő múlása tulajdonképpen nem segít feldolgozni a hiányt, amit Térey hagyott maga után. Az előadást, amelyben Térey maga is „szót kap”, hátborzongató élményként írta le. „Olyan katarzis, amiben benne van a fájdalom is” – fogalmazott az irodalomtörténész. Hozzátette: biztos benne, hogy Téreynek nagyon tetszene a Kaddis, hiszen az írásai is tele vannak komoly- és könnyűzenei utalásokkal. 

„A művészeti szcénát holisztikusan látta” – erősítette meg Prieger Zsolt. Olyan kollázsokat készített, olyan magasirodalmi műveket írt, amibe beolvasztotta a közhelyeket és a popkulturális szemetet is.

„Ady-formátumú alkotó, egy furcsa képződménye a magyar irodalomnak” – fűzte hozzá. 

Az állandó kísérletező

Szirák Péter szerint nagyon egyszerű az oka annak, hogy az irodalmi kánonban jelenleg miért nincs a megfelelő helyén a költő: olyan sokrétű az életmű, hogy nem tud azonnal tudatosulni az emberekben, hogy valójában mekkora formátumról van szó. 

Mindehhez hozzájárul az is, hogy nehezen tudnak mit kezdeni műveivel, nyugtalan, állandóan bizonyítani akaró alkatából kifolyólag ugyanis imádott kísérletezni. Olvasóközönsége sosem tudhatta, mivel lép elő, hogy milyen lesz az új Térey-mű, ilyen módon maga ellen is dolgozott, hiszen az emberek jobban szeretik, ha „slágereket” hallgathatnak – mondta.

Kiemelte, a nagy tehetség esetében szorgalommal is párosult, állandóan projektekben gondolkodott. 

Térey-kultusz Debrecenben

Az első Téreyről szóló tanulmánykötet Debrecenben jelent meg és a Térey-kutatók nagy része is helyi. „Az irodalomtudomány nincs csendben Téreyt illetően” – hangsúlyozta Szirák Péter. Mint mondta, a Debreceni Egyetemnek a továbbiakban is fontos feladata lesz a Térey-életmű filológiai feldolgozása, különösen miután a költő-író hagyatéka Debrecenbe, a Térey Könyvsarok elnevezésű emlék- és kutatóházba került. 

Írta: Szilágyi Szilvia
Fotózta: Miskolczi János