Hírek

CSÁNGÓ, FELVIDÉKI ÉS PARTIUMI SZERZŐK MUTATKOZTAK BE AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉT MÁSODIK NAPJÁN

2025. június 13.

Mondani sem kell, hogy a Debreceni Ünnepi könyvhét második napja sem telt eseménytelenül. Ahogyan az lenni szokott, a délelőtt a gyerekeké volt. Reggel a Bolygóőrzők kézikönyve került elő, amit Oláh Istvánnal, a Nagytemplom lelkészével játékos formában dolgoztak fel a kicsik. Ezt követően nemzetközi vizekre eveztek, a Debreceni Német Kulturális Fórum a német mesék világában kalauzolt el mindenkit, majd a Méliusz gyerekkönyvtárasai papírszínházas előadással szórakoztatták a közönséget.

A felnőtteknek szóló szakmai programok délben kezdődtek. A Déri Múzeum a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetével és az Alföld szerkesztőségével közösen szervezett, 2022-es konferenciájukról született tanulmánykötetét mutatták be, amely Tar Sándor író munkásságát járja körül. 

Ezt követően nagyváradi vendégek érkeztek a könyvünnepre. Simon Judit irodalomtörténész, Szuhai Eszter kutató és Szűcs László Harsányi Zimra holokauszt-regényéről, A téboly hétköznapjairól beszélgettek.

A Könyvhét igazi színfoltja volt Iancu Laura csángó költő, akit A vágányok mellett című kötetéről Ecsedi Borbála költő kérdezett. 

Mezei Gábor Az állomány felszámolása című kötete az emlékezés és a felejtés, az élet és a halál közti mezsgyét járja be. Lírai számvetését Herczeg Ákos irodalomtörténésszel helyezték az Ünnepi Könyvhét boncasztalára. 

A péntek 13-a nem telt el misztikum nélkül - erről Horog Máté legendakutató gondoskodott, aki szellemes városjárásra invitálta azokat, akik egy séta mellett szerették volna felfedezni a város rejtélyeit. 

Egy évem Szerb Antallal címmel jelent meg idén Prieger Zsolt zenész kötete, amely a híres író egy-egy idézetét tartalmazza az év összes napjára. Az Anima Sound System és a hazai elektronikus zene kiemelkedő alkotója nyakába vette Szerb életművét, hogy annak minden mélységét és magasságát megmutassa. A kötetet a Debreceni Ünnepi Könyvhét második napján is bemutatta, este pedig Magyar Borival közös zenés produkciójukat hozták el, a Szerb Antal legendáját. 

A dal egyfajta lírai életösszegzés, amelyben az életrajz és a fikció, az irodalom és a személyes érzékenység különös elegyet alkot. A háttérben elektronikus ambient hangzás keveredik finom akusztikus zenével, ezzel is visszaadva valamit Szerb világának intellektuális eleganciájából. 

A dalszöveg több ponton utal A Pendragon legenda, A harmadik torony és Utas és holdvilág motívumaira. A dal Szerbet nemcsak emlékként idézi meg, de mítoszként is újrateremti.

Felvidéki szerzők egymást követték a nap folyamán. N. Tóth Anikó 32 novellából építkező, sűrű nyelvezetű selmecbányai regényét, A szalamandra mosolyát hozta el közénk, Németh Zoltán pedig az ókori egyiptomi halálkultúrát emelte be A fáraó önéletrajza című verseskötetével. 

Mint mondta, ebben a témában az a kettőség izgatta a leginkább, hogy a fáraókat emberi mivoltuk ellenére istenként kezelték. Test, perverzió, határok - Németh Zoltán korábbi érdeklődési körét mélyíti el ebben a kötetben, általuk pedig arra keresi a választ, hogy mi is az ember?

Fotók: Miskolczi János
Facebook/Méliusz Könyvtár