Hírek

DEBRECEN ÉS POZSONY KAPASZKODIK ÖSSZE A 96. DEBRECENI ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN!

2025. június 12.

Az idei Debreceni Ünnepi Könyvhét erősítve Debrecen közép-európai irodalmi ambícióit, vezető kulturális szerepét idén is vendégül lát egy könyves várost. Tavaly Marosvásárhelynek nyitotta ki a kapuit a cívisváros, idén pedig Pozsonynak tárta ki azt. 

Az olvasók a szlovákiai magyar szerzők mellett (Németh Zoltán, N. Tóth Anikó, Polgár Anikó, Szalay Zoltán, Száz Pál) megismerkedhetnek a kortárs könyvkiadás kínálatával, a Bázis kulturális szervezet működésével, Pozsony nevezetességeivel és gasztronómiai különlegességeivel, többek között a pozsonyi kifli titkaival, a Kofolával. 

Az Ünnepi Könyvhét június 12-i megnyitóján is ezt hangsúlyozták a szervezők és a város kulturális szereplői a  könyves ünnepnek otthont adó Méliusz Juhász Péter Könyvtárban. 

“Ez nem csak protokoll” - hangsúlyozta Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere beszédében, hanem valódi élő kapcsolat, a cívisvárosnak határozott törekvése van arra, hogy nyisson az irodalmon keresztül a könyvvilág felé - magyarázta az alpolgármester. 

Eva Ivančova, a magyarországi Szlovák Intézet igazgatója hozzátette, a két város esetében nemcsak a történelem a kapocs, de szakmai és személyes szálakon is ezer szállal összefonódott Debrecen és Pozsony. Mint mondta, a Debreceni Ünnepi Könyvhéten olyan alak is "felbukkan", aki ezt a kötődést meg tudja jeleníteni - utalt Segner János Andrásra, a jeles polihisztorra, Pozsony szülöttjére és a Debreceni Református Kollégium egykori diákjára. 

Természetesen nem csak debreceni vagy pozsonyi könyvek kaphatóak a vásáron, minden friss megjelenést beszerezhetünk, hiszen ez a könyvek és a szerzők ünnepe. Pósán László országgyűlési képviselő szerint a rendezvénysorozat megnyitójára érkező tömeg is azt mutatja, a könyveknek és az olvasásnak van és lesz is jövője. 

Mint ahogyan az már hagyománnyá vált, a Könyvhetet a mindenkori díszvendég nyitja meg hivatalosan, aki idén a kortárs magyar irodalom sokoldalú, rendkívül művelt és különleges “hangú” alkotója, Csehy Zoltán. 

A költő iróniával, szellemmel és nagyfokú műveltséggel, lapról lapra, “fültől a gerincig” haladva mutatta be, hogyan válik a könyv egyszerre élőlénnyé, tárggyá és gondolati játéktérré, de legfőképp az emlékezet őrévé. 

“Öt percre sikerül elhinni azt, hogy az ember remekművet alkotott, aztán ez az érzés eltűnik” - magyarázta már Fazakas Gergely egyetemi oktatónak, irodalomtörténésznek, aki igyekezett a rendkívül sokrétű életmű mélyére látni. 

Csehy Zoltán műveinek zeneisége rendkívül sajátos, sokrétű és tudatosan felépített. Költészetében a zenei forma, a ritmus, a hangzás, és a vokális előadhatóság is központi szerepet játszik. Ez nemcsak esztétikai játék,  mélyen gyökerezik műveltségében: klasszika-filológusi háttere mellett komoly zenei érdeklődése és operatörténeti tudása is van, amely erőteljesen átszövi a költészetét - tudtuk meg. 

Mint mondta, mindig is nagyon érdekelte, hogyan lehetne úgy egy kötetet megkomponálni, ahogyan egy zeneművet. 

“Egy kötetet dramaturgiailag is fel kell építeni, gyújtópontokat kell elhelyezni benne és bízni abban, hogy az olvasó ráharap” - magyarázta. 

Legújabb Fogli d'album című kötete tulajdonképpen öt az egyben, az öt, különálló kötetként is helytálló ciklusok tételekké válnak. 

Fotók: Miskolczi János