Hírek

TÉREY, A FORDÍTOTT

2024. szeptember 11.

Brecht, Calderon, Dürrenmatt, Euripidész, Plautus, Puskin, Schiller, Szophoklész, Lope de Vega, Verlaine - csak néhány szerző, akiket Térey János előszeretettel fordított, de ő maga is állt a fordítók kereszttüzében. Versei megjelentek francia és német nyelvű kiadásban is, egy hónapja pedig a lengyelek is olvashatják a költő Przyszłość miodu (A méz jövője) címmel napvilágot látott válogatáskötetét. Tulajdonképpen ez a szerencsés fejlemény hozta, hogy az idei Térey Könyvünnep fókuszában a névadó fordításai és fordított művei kerültek. 

Szeptember 11-én Kalász Orsolya és Wilhelm Droste, Térey német fordítói látogattak el a Méliusz Könyvtárba, akiket Balajthy Ágnes irodalomtörténész a Térey-művek fordításainak kihívásairól kérdezett. 

Bizalmatlan volt a fordítókkal és kontrollvesztésként élte meg, ha ki kellett adnia kezéből a műveit. Számára az ideális fordító egy Goethe-kaliberű szerző lett volna - magyarázták nevetve a fordítók. 

Térey határozott elképzelései mellett pedig ott voltak a szövegek, amelyek nem adták könnyen magukat. Ugyan sok germanizmust használ, ezt többnyire ironikus felhanggal teszi, az Adytól eltanult cinizmussal pedig a német olvasók nem tudtak mit kezdeni, hiszen számukra nincs ott ez a referencia - fejtette ki Kalász Orsolya, aki szerint ezzel együtt is izgalmas Térey német nyelvű fordításaiba belemélyedni: új valóságot teremt, olyan karakteres hangon szólal meg, ami idegenségével együtt is felkelti a figyelmet. 

“Térey műveit akkor lehet igazán érteni, ha tudja az ember, mit jelent a szorongás” - tette hozzá. 

Wilhelm Droste is ilyen módon közelített a szerzőhöz, amikor a német nyelvű kiadás fülszövegében Debrecen és Budapest kettőségében kereste a személyiségét. 

“János mint ember és költő is rejtély, mindig az volt az ember érzése, hogy több titok, mint tudás maradt róla” - mondta. 

Hozzátette, A Nibelung-lakópark az, ami talán a legjobban meg tudta mozgatni a németeket, amihez nagyban hozzájárul az, hogy Mundruczó Kornél színpadra vitte a művet. Az érdeklődést jelzi, hogy két doktori dolgozat is foglalkozik “a kifordított Wagner-mű” új nézőpontjával. 

Mint mondta, a közeljövőben szeretne még Téreyt fordítani, “a kacifántos mitikumot” hanyagolná, “a világos Téreyt” mutatná be legszívesebben a németeknek. 

Szerző: Szilágyi Szilvia
Fotók: Miskolczi János