Hírek

TIZENKILENC KORTÁRS HANG EGY ÖTVENÉVES KÖTETÉRT

2026. január 22.

Fél évszázaddal ezelőtt, 1975-ben jelent meg Aczél Géza első verseskötete, a Másnapos freskó. Az ötvenéves jubileum alkalmából rendhagyó irodalmi eseménnyel köszöntötték a Babérkoszorú-díjas költőt, az Alföld nyugalmazott főszerkesztőjét, Kassák Lajos és Tamkó Sirató Károly monográfusát 2026. január 22-én, a Benedek Elek Könyvtár falai között, a magyar kultúra napján.

Az est különlegességét az adta, hogy tizenkilenc kortárs költő vállalkozott a debütáló kötet teljes anyagának felolvasására. A felolvasók – Áfra János, Bokor Judit, Ecsedi Borbála, Együd Rebeka, Gyarmati Dominik, Horváth Imre Olivér, Juhász Tibor, Korpa Tamás, Kovács Edward, Kovács Kincső Csenge, Külön Borbála, Lajtos Nóra, Papp Gréta, Ráday Zsófia, Rezes József, Sebők György, Somogyi Tibor, Szegedi Eszter és Szénási Miklós – élőben és online is jelen voltak, közösségi eseménnyé emelve a jubileumot.

Az ünnepeltet Puskás István kulturális alpolgármester, Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója, valamint Szirák Péter, az Alföld főszerkesztője köszöntötte.

Puskás István – online bekapcsolódva az eseménybe – hangsúlyozta: a magyar kultúra napja egy vers megszületéséhez kötődik, s Debrecenben különösen fontos alkalom arra, hogy ne csupán a Himnuszról, hanem az irodalom magyar kultúrában betöltött szerepéről is szó essen. Mint fogalmazott, az ötvenéves kötet és az ötvenéves életmű messze túlmutat a költészet határain, hiszen Aczél Géza kultúraszervezőként is meghatározó jelenléte volt a város szellemi életének.

Aczél Géza munkásságának közösségi és emberi dimenziójára utalt Kovács Béla Lóránt is, aki személyes hangú megszólalásában, saját tapasztalataiból kiindulva beszélt az ünnepelt városhoz és intézményekhez fűződő kapcsolatáról. Felidézte azt az irodalmi és kulturális közeget, amelyben Aczél Géza jelenléte hosszú időn át meghatározó volt, s amelyben szerkesztői, szervezői és emberi kvalitásai egyaránt érvényesültek.

Szirák Péter „Kis fény csorogjon néha” címmel írt köszöntőjében felidézte egykori hallgatói élményét is. Emlékeztetett arra az avantgárd speckolos jelenetre, amikor Aczél Géza – önmagát a nyitott könyvszekrény üvegében szemlélve, szemüvegének szárát töprengve rágicsálva – többször is hangsúlyozta: „Szabolcsi, Király, Pándi nagyon sokat ártottak a magyar irodalomnak.” Az ismétlés erejében bízva rövid szünetet tartott, majd – már visszatéve a szemüvegét – hozzátette: „De minek is idegesítem magam.”

Az irodalomtörténész hangsúlyozta: Aczél Géza elévülhetetlen érdemeket szerzett a történeti avantgárd, mindenekelőtt Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly és Bartha Sándor életművének kutatásában. Felidézte szerkesztői munkáját is: 1978-tól az Alföld szerkesztőjeként, majd 1993-tól főszerkesztőjeként a megújulást képviselte, abból a felismerésből kiindulva, hogy egy patinás folyóirat is csak saját hagyományainak újragondolásával, új utak megnyitásával maradhat korszerű. Ez az avantgárd ihletettség – tette hozzá – a versírásban is végigkísérte Aczél Géza pályáját.