A DEBRECENIEK MINDIG IS ÉLTETTÉK A PETŐFI-KULTUSZT!

2023. június 15.

„Petőfi életműve és kultusza” címmel, a költő születésének 200. évfordulóját ünnepelve tudományos konferenciát tartanak június 15-én és 16-án Debrecenben. A fórumot közösen rendezte a Déri Múzeum, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete, valamint a Debreceni Református Kollégium Közgyűjteményei. Az első nap programjának a Református Kollégium adott otthont, a második napon pedig a Déri Múzeum a házigazda, a találkozó így arra is lehetőséget ad, hogy az ország legelismertebb szakemberei megismerhessék a Petőfivel kapcsolatos helyi érdekességeket.

A kétnapos tanácskozás csütörtökön délelőtt vette kezdetét. A megnyitón Csörsz Rumen István historikus énekes közreműködött, aki Petőfi megzenésített verseit hozta el, majd a szervezők megkoszorúzták a Kollégium Díszlépcsőházában álló Petőfi-szobrot, melyet 1883. október 31-én, éppen a reformáció ünnepén lepleztek le egykor.

A konferencia helyszíne több szempontból is fontos – hangsúlyozták a szervező intézmények képviselői. Ez év januárjában, a Petőfi-emlékév kapcsán mutatták be a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában Orlai Petrich Soma allegorikus Petőfi-képét, melyen maga a költő is felfedezhető a halottak között, de a Petőfi-kultusz szempontjából sem elhanyagoltható a Kollégium – hívták fel a figyelmet. Petőfi eltűnése, a mítosz születése, melyet a krisztusi születéshez hasonlítanak, ugyanis kötődik a díszlépcsőházban álló szobor felavatásához is.

Balogh Ferenc, a Debreceni Református Kollégium professzora az egykori avató ünnepségen arról beszélt, hogy Petőfi úgy tűnt el, mint Illés, azaz mintha fölszállt volna a mennybe. Petőfi halála részévé vált a magyar identitásnak, s ezt a Kollégium diáksága is ápolta, noha sokáig a rejtett emlékezet része maradt. 1883-tól, azaz a kiegyezés után lehetett csak szabadabban beszélni róla, de a kollégiumi diákok nagy szerepet játszottak abban, hogy Petőfiről egyáltalán gondolkodni lehessen – magyarázta a megnyitó ünnepségen Fazakas Gergely Tamás, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelv- és Kultúratudományi Intézet igazgatója, a Tiszántúli Református Egyházkerület presbiteri főjegyzője.

Nagyon sok elismert Petőfi-kutató érkezik a két nap során Debrecenbe, a helyiek mellett Budapestről, Kolozsvárról, Pécsről és Szegedről is, akik közül sokan nem is jártak még a helyszínen. Márpedig a konferencia szervezői fontosnak tartották, hogy mutassák be számukra a két helyszínt, s így az Orlai Petrich-festményt is, amelyekről sokat hallhatunk a két nap során.

Interdiszciplináris konferencia lévén a művészettörténeti, ikonográfiai kérdéseken túl szó lesz néprajzi vonatkozásról és szorosan irodalomtörténeti, filológiai kérdésekről is. Petőfi verseinek újraolvasásairól, ezeknek a szövegeknek az ismertségéről, a szövegek kultuszáról, arról hogyan élt a 19-20. században a Petőfi-ismeret, Petőfi mely korszakára, szövegére helyezték akkoriban a hangsúlyt. A 19. századi populáris olvasmányok is előkerülnek, és a mai kínai Petőfi-kultusz is, a kínai diákok ugyanis nagyon jól ismerik lábglelkű költőnket, a Szabadság, szerelmet például fejből szavalják. Az előadások között lesz muzeológiai megközelítésű is, a Petőfi Irodalmi Múzeum két kiváló kutatója és muzeológusa érkezik Debrecenbe, akik a 200 év alkalmából megnyílt Petőfi-kiállításokról beszélnek majd, de építészettörténeti vonatkozások is előkerülnek, például hogyan jelennek meg a városi tér reprezentációiban Petőfi szobrai.