Hírek

A KÖNYV ÚTJÁT KÖVETHETJÜK VÉGIG AZ ORSZÁG ISKOLÁJÁBAN

2024. Április 19.

A könyv útján haladtunk és az ének hangjai vezettek be minket a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának kiállítótérbe április 19-én, amikor is Makropædia címmel megnyílt a Debreceni Református Kollégium, a Kollégium Nagykönyvtárának és a MODEM közös tárlata.

17–18. századi kötetek, a Kollégium professzorai után fennmaradt tárgyi emlékek és kortárs műalkotások párbeszédének lehettünk tanúi a régi falak között. A Makropædia a Debreceni Református Kollégiumának gyűjteményeiből, valamint az Alföldi Nyomdából kölcsönzött kordokumentumok és kortárs képzőművészeti alkotások bemutatásával tesz ugyanis kísérletet arra, hogy gondolati áttekintést nyújtson a könyv kultúránkban betöltött szerepéről.

A kiállítás kurátorai a tavalyi MODEM-díj két nyertes fiatal művésze, Kincses Gergő és Zachar Veronika, akik Asztalos Zsolt, Fábián Erika, Gerhes Gábor, Hegyvári Bernadett, Illés Andor Erazmus, Mézes Tünde, Pamuki-Balogh Viktória, Pataki Tibor, Pólya Zsombor, Richter Sára, Szíj Kamilla és Üveges Máté műalkotásait hívták segítségül, hogy ki-ki választ kaphasson a következő kérdésekre: hogyan hatott a tudományra annak közvetítőeszközeként a könyv, miként gondolkodunk az oktatásról azóta, hogy a tankönyvek egyre nagyobb teret vesztenek az okoseszközökkel szemben, megtarthatjuk-e a könyves örökségünket a digitális bölcsészeti adatbázisok korában?

Fekete Károly tiszántúli református püspök úgy fogalmazott köszöntő beszédében, hogy a tárlat alcíme (A könyv kortárs olvasata) számára megnyugtatólag hat, azt fejezi ki, hogy a kortársak között még vannak olyanok, akiknek fontos a könyv olvasata mint kulturális értéknek, értékközvetítőnek fontos a feladata, a léte.

„Keressük az új utakat és a könyv útján azokat az értékeket, amelyek visszavisznek bennünket egészen a Teremtőig. Bibliofil emberekként fájlaljuk a könyv halálát, szomorúan tartunk számon Debrecenben, amelyek könyvemésztő, tüzes dátumok, könyveket indexre tevő éveket, éppen ezért különösen örülök annak, hogy a könyv éltetéséről van szó” – hangsúlyozta.

„Debrecennek, ha van szimbolikus identitása az az én véleményem szerint a könyv. A könyv az a tárgy, ami nagyon sok mindent meg tud mutatni, magába tud sűríteni abból, hogy mi is Debrecen, mit gondolunk magunkról, hol a helyünk a világban, mi az a kulturális szövet, ami összeköti a várost a város közösségével” – ezt már Puskás István kulturáért felelős alpolgármester fogalmazta meg, majd hozzátette: a könyvre általában úgy szoktunk gondolni, mint a kultúra hordozójáról, azonban Debrecenben emellett mint tárgyat is nagyra becsüljük, gazdaságtörténetünknek is megjelenítője a könyv.

Kifejtette, az Alföldi Nyomda immár több mint 460 éve működik Debrecenben és nem csak a könyvnyomtatásnak és forgalmazásnak a legrégebbi szereplője Magyarországon, de egyszersmind a legrégebben létező magyar vállalatot is tisztelhetjük az Alföldi Nyomdában.

„Ez a fontos szimbolikus tárgy egy izgalmas perspektívában kerül elénk, hiszen dialógusba kerül a kortárs vizuális művészettel. Maga a kiállítás két társintézmény, a város legrégebbi és legfiatalabb közgyűjteményeinek az együttműködéséből született meg. Annak köszönhetően, hogy a vizuális művészet horizontjából tekint rá a könyvre, számunkra is tartogat izgalmas meglepetéseket – erre vállalkozik a kiállítás” – fogalmazott az alpolgármester.

Vizi Katalin, a MODEM ügyvezető igazgatója elárulta, a kiállítás terve, az együttműködés lehetősége már nagyon régen megfogalmazódott az intézmény munkatársaiban, és tavaly év elején jutottak arra, amikor fiatal kurátoroknak akartak szakmai lehetőséget biztosítani, hogy ez lehet az az alkalom, amikor együtt tudnak működni.

„A két kurátor a MODEM-díj nyertes pályázatát tudhatják magukénak. A MODEM-díjat 2018-ban alapítottuk azzal a céllal, hogy kétévenként tehetséges képzőművészeknek és kétévente pedig tehetséges kurátoroknak adjon bemutatkozási lehetőséget. A tavalyi évben kurátorok számára írtuk ki a pályázatot már a Kollégiummal együttműködésben, és ebbe vontuk be a gyűjteményt. Azt éreztük a Makropædia kapcsán, hogy ez az a pályamű, kurátori koncepció, ami a Kollégium és a Nagykönyvtár szellemiségét és a MODEM kortárs művészetnek a progresszivitását organikusan ötvözi” – tette hozzá az igazgató.

A kiállítás megnyitóján a tárlat kurátorai, a három intézmény munkatársai és a látogatók mellett a Pannonhalmi Főapátságból is érkeztek vendégek Debrecenbe.  Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója nyitotta meg a kiállítást.

Mint mondta, egy kiállítást fiatal művészekre bízni csak nagy bölcsességgel és szabadsággal és Istenhittel rendelkező egyházi intézmény képes.

„Ha azt keressük miként lehet gyümölcsöző egy egyházi közösségnek a kortárs művészettel folytatott párbeszéde, akkor meg is találtuk Debrecen példájában a két első mozzanatot: a fiatalokkal való munkán és a komoly szakmai partnerrel folytatott együttműködésen keresztül. A kortárs művészet és az egyházi világ találkozásakor azonos szemmagasságú társak egyenrangú párbeszéde indul meg, ám mindkét oldalon közösségek vannak, akiknek reflektálniuk kell előfeltevéseikre, sőt változniuk kell” – hangsúlyozta Dejcsics Konrád.

A kiállítás november elejéig látogatható a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának nyitvatartási idejében.

Fotók: Miskolczi János