
"AMI ÉRI A BŐRÖMET", SIROKAI MÁTYÁS ZÁRTA AZ IDEI KÖLTÉSZETI FESZTIVÁLT
Debreceni hírek
2025. Április 08.
Az Élő Könyvtár éppúgy működik, mint egy rendes könyvtár – az olvasók kikölcsönöznek egy "könyvet" egy rövid időre, hogy elolvassák. Csupán egy különbség van: az Élő Könyvtárban a "könyvek" élő személyek, olyan emberek, akikkel egyébként ritkán szoktunk szóba állni, vagy ha mégis, akkor sem elegyedünk igazi, mély beszélgetésbe velük. Mert idegenek számunkra, netán sztereotípiák mentén gondolkodunk róluk. E társadalmi távolság leküzdése a célja minden Élő Könyvtár programnak.
A Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium 2024-ben elindított egy Élő Könyvtár programot, melynek keretében roma, hátrányos helyzetű egyetemisták különböző történeteket adnak elő "élő könyvként", hogy ezzel is közelebb hozzák az „olvasóikat” a romákkal, hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos, komplex élethelyzetek befogadására, megértésére. Egyúttal olyan sorsformáló történeteket adnak elő, amelyekkel az olvasóknak is könnyű azonosulni.
Az Élő Könyvtár programot öt dán fiatal hozta létre még 1993-ban, miután egyik barátjuk brutális utcai támadás áldozata lett. E tragikus esemény hatására hívták életre a „Stop theViolence” nevű civil kezdeményezést, amely prevenciós programokat szervezett fiatalok számára. Néhány év leforgása alatt a szervezet már 30.000 tagot számlált, és ebből nőtt ki a ma már világszerte ismert Human Library mozgalom.
Az első Élő Könyvtárat a roskilde-i zenei fesztiválon rendezték meg, 75 „könyvvel”. A kezdeményezés akkora sikert aratott, hogy 2003-ban bekerült az Európa Tanács emberi jogi ifjúsági programjába. Ekkor kapta hivatalosan is a „LivingLibrary”, vagyis Élő Könyvtár nevet.
Az eredeti cél – az erőszakról való párbeszéd előmozdítása – mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a különböző szubkultúrák és kisebbségek megismertetése, valamint az előítéletek csökkentése. A roma szakkollégiumok szakmai munkájának egyik alapköve a roma identitás erősítése a fiatalokban.
A nemzetközi roma nap alkalmából így emelik fel a hangjukat – egyénenként, személyes történeteken keresztül – az előítéletek és a kirekesztés ellen.
Fotó: Miskolczi János
© debrecenliterature.hu Minden jog fenntartva! Adatvédelem