UGYANAKKOR, UGYANOTT: KÖZÉP-KELET EURÓPAI GYEREKKÖNYV-ILLUSZTRÁCIÓS KIÁLLÍTÁS NYÍLT A MÉLIUSZBAN
Debreceni hírek
2022. december 06.
A Melius Juhász Péter Emléknapok keretében mutatták be a Karakter Kávézóban A Könyveket, a Biblia "nagyregényét" december 5-én. A minden szempontból rendhagyó kiadványról Fazakas Gergely Tamás irodalomtörténész; Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója, bibliakutató; Pecsuk Ottó újszövetséges teológus, a Károli Gáspár Egyetem tanára; Németh Áron ószövetséges teológus, a Debreceni Hittudományi Egyetem tanára és Lente István fizikus, tervezőgrafikus, képzőművész, A Könyvek borítókészítője beszélgetett.
Nem véletlen, hogy éppen a Melius Juhász Péter Emléknapok keretében került terítékre ez a fontos kötet – mutatott rá Fazakas Gergely, hiszen Melius maga is Biblia-fordító volt, az Újszövetség több könyvét fordította le és jelentette meg, mégpedig úgy, hogy nem fejezet- és versszámozást használt, hanem nagyobb egységekre bontotta azt, ahogyan azt a Kálvin Kiadó új, irodalmi szemléletű Biblia-kiadása is teszi.
Galsi Árpád elárulta, teológus korában találkozott először az új fordítású Bibliával, a Római levél volt az, amit legelőször olvasott, s ott jött a felismerés, hogy folyamatában is lehet olvasni a Szentírást. Azóta vesszőparipája a Szentírás ilyetén módon való olvasása.
Ehhez kapcsolódott Pecsuk Ottó is, akinek szintén egyetemista korában volt egy aha-élménye azzal kapcsolatban, hogy a régi bibliafordítások az újabbakkal ellentétben a folyamatában való olvasást nem annyira segítik. Mint mondta, Skóciában találkozott először a Bibliát egy könyvként közreadó kiadvánnyal, ami egyfajta előképe volt annak a kiadványnak, amit most kiadtak. Mint mondta, Árpáddal is gondolkodtak azon, hogy szervezzenek A Könyvek mögé egy olyan típusú mozgalmat, ami az angol nyelvterületeken is láttak, de végeredményben megelégednének azzal, ha a Biblia-olvasás népszerűsítésének tárgya lehetne ez a kiadvány.
Németh Áron gyermekbibliákon nevelkedett, így számára nem volt új élmény a Biblia egy nagy történetként való olvasása – mesélte, ugyanakkor az egyetemen találkozott először a holisztikus Biblia-olvasás trendjével. Amikor komolyabban foglalkozott a Zsoltárok könyvével, markánsan előtérbe kerül a kérdés: akkor ez most 150 darab különálló költemény vagy egy könyv?
„Engem az győzött meg, hogy nem véletlenül foglalták össze egy könyvben, én is emiatt próbáltam meg folyamatában olvasni. A versszámozás arról szól, hogy a Biblia egy könyv, ugyanakkor több is, mint egy könyv, mert olvassuk úgy, mint egy könyvet, de mivel több, használjuk is, ehhez a használathoz ad segítséget a számozás, míg nem tanuljuk meg kívülről” – magyarázta.
Felemelő érzés volt előkészíteni ezt a kötetet, hiszen minden szempontból szabad kezet kaptak – árulták el a beszélgetés résztvevői.
„Nem nagyon méregettünk semmit, volt egy jó adag felgyülemlett kreatív energiám, szerettem volna nagyon régóta egy olyan kiadványt, ami kimozdít a szokványosból, így próbáltuk meg megközelíteni ezt a Biblia-kiadást. Olyan ez a könyv számomra, mint egy kitakarított, kifestett, jó állapotban lévő templom” – fogalmazott Galsi Árpád.
Lente István elárulta, már a kezdetek kezdetén egy olyan Bibliát szerettek volna, amit a könyvesboltban nem a vallás, hanem a szépirodalom polcra helyeznek ki, ezentúl azonban nem akartak nagy viharokat kelteni.
„Nem azért adtuk ki ezt a kiadványt, mert bajunk lenne az előzőekkel, vagy szeretnénk a vízbe téglákat hajigálni. Szerettünk volna egy másmilyen Bibliát közreadni azért, hogy ugyanazt a Szentírást máshogy is tudjuk olvasni. Ettől még a Szentírás nem lesz más, illetve nem így lesz más: amit megszokott a szemem és nem veszem észre, az most ebben az új megvilágításban kiugrik” – magyarázta Galsi Árpád.
Fotók: Miskolczi János
© debrecenliterature.hu Minden jog fenntartva! Adatvédelem