Hírek

DEBRECEN IRODALMI MŰVEKBEN

2023. február 07.

A város nem csak a reális térben él, hanem az irodalom imaginárius terében is. Ha Debrecent, a debreceni identitást meg kívánjuk ismerni, megtehetjük egy sor irodalmi alkotás olvasásán keresztül is. S hogy melyek ezek a művek? Elhoztunk néhányat. 

Ambrus Zoltán: A tóparti gyilkosság

A tóparti gyilkosság rémes titkát sok hókuszpókusz, álarcos hűség-esküvés, a néma cimborák kéttagú társaságának megalapítása után beszéli el a fantaszta színész fiú barátjának, a töprengő, érzékeny lelkű, benyomásokra rendkívül fogékony, de ép, egészséges kis debreceni diáknak. Lóránt Agenor megölte Satopper Főbusz kapitányt, mert elrabolta nővére becsületét, rálehelvén szájára, egy parti padról taszította bele a tóba. Az elbeszélésnek ez a tetőpontja s egyik legszebb lapja Ambrus egész munkásságának: Flaubert-rel temperált Cervantes – Bourget tollából. Elején a verekedés kissé hosszadalmas; az író látható gyönyörűsége azonban, amellyel mellette időz, ellenállhatatlanul visz magával. 

Bakóczy Sára: A város és a rózsa

Ezerötszáznegyvennyolc, ​Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka.

A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe.

Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette…

A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.

Balogh László: Drágakő a sárban

Az Első Nagy Pandémia csendességében, 2020 tavaszán született meg a könyv, amelyet évekig tartó helytörténeti kutatás előzött meg. A kiadvány Csokonai Vitéz Mihály és Kölcsey Ferenc lehetséges ismerettségéről és barátságáról szól. A történet 1796 áprilisában kezdődik, amikor Kölcseyt beíratták a debreceni Kollégiumba és 1805 január végén ér véget, amikor Csokonai meghal. Az életrajzi regény barátságuk négy évét öleli fel (1801-1805), amikor Kölcsey Ferenc és családja a Kollégium mellé költözött, s így csupán egy stádiumra, mintegy 150 méterre laktak az akkor már ismert poétától. Kettőjük humoros történetein keresztül megpróbálunk választ adni olyan kérdésekre is, mint például miért rúgták ki Csokonait példátlan módon, bizonyítvány nélkül a Kollégiumból, vagy miért volt kénytelen a nagybeteg költő az utolsó hónapjaiban vándorolni, miközben otthon is gyógyulhatott volna... (Forrás: civisporta.hu)

Fahidi Éva: A dolgok lelke

A ​Dolgok Lelke nem egy újabb holokauszt-könyv. Családregény, korrajz, történelmi dokumentum – páratlanul olvasmányos, érzékletes stílusban. Titka az a határtalan szeretet, ahogyan a 2015-ben 90 éves holokauszt-túlélő, Fahidi Éva az övéiről ír: az idillikus debreceni zsidó nagycsaládnak jólétet biztosító édesapa, a közös életet kormányzó szép és szerető édesanya, a sorstól ajándékba kért és kapott kishúg és még számtalan kedves rokon népesíti be a felhőtlenül boldog, mesébe illő gyermekkort. A könyv lapjain egy olyan kislány mindennapjai elevenednek meg, aki tizenhét éves koráig irigylésre méltó jómódban, boldogságban és szeretetben élt. Mégis, hogyan lehet feldolgozni, ha az embert egy ilyen idilli, boldog gyermekkorból kiszakítják, és a földi pokol legmélyebb bugyraiba hurcolják, ahol rajta kívül minden hozzátartozóját megölik, és ahonnan egyes-egyedül kell hazatérnie? Sehogy. De a túlélés egyetlen módja az lehet, amit Fahidi Éva tett: a szeretteire, a boldog békeidőkre, nem a szomorú múlt részeként emlékezik, hanem olyan csodás kedvességgel, amilyen csak keveseknek adatik meg.

Győri L. János, Győri Katalin: Menekülők

A történelmi dráma 1660-ban, Debrecenben játszódó események három napját eleveníti fel, miután a török seregek elfoglalják Váradot, és a menekülők egy része, köztük a református iskola közel száz diákja és tanára itt keres menedéket. A színdarab nemcsak a Kollégium történetében meghatározó eseményeket jeleníti meg a mai olvasó számára is befogadható formában, hanem érzékletesen ragadja meg a közösségi és egyéni sors, a nélkülözés és kilátástalanság, illetve a keresztyén hit, reménység és felelősség feszültségeit és összefüggéseit is.

Jókai Mór: A debreceni lunátikus

Fergeteges komédia, amelyben ízig-vérig hétköznapi figurák játszanak el és élnek át hajmeresztő történeteket. Eközben feltárul előttünk a múlt egy darabja: Debrecen, a kétszáz évvel előtti cívisváros békésnek tetsző világa.„Csudák pedig egyátalában nem történnek; de különösen nincs nekik semmi helyük eme tősgyökeres kálvinista városban, ahol még a szenteknek sem szabad csudákat tenni, hát a diákoknak hogy volna még szabad?”

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

1990-ben Iowa City határában egy férfi halálos autóbalesetet szenved. 2013-ban egy fiatalember egy veszekedés utáni hajnalon hirtelen felindulásból elindul Budapestről kamaszkora kisvárosa felé. 1986-ban egy tüdőbénult beteg és ápolója egy vidéki szanatóriumban magnóra veszi a férfi vallomását gyerekkora sorsdöntő pillanatáról. 1956. október 26-án egy kisváros forradalmi tüntetése váratlanul pogromba fordul. 2013 nyarán egy lakodalmi éjszaka különös fordulatot vesz, 2017-ben pedig a mozaikkockák mintha összeállni látszanának, még ha a kép, amit kiadnak, nem is feltétlenül az, amire szemlélői számítanak. Az Akik már nem leszünk sosem nemcsak a személyes és a társadalmi emlékezetről, de a továbbélésről is szól. Hogyan határozzák meg jelenünket a talán nem is ismert múltbeli történetek, és hogyan tudunk velük együtt felelős, szabad felnőtteké válni. 

Löki Viktor: Debreceni egypercesek

A Streets of Debrecen Löki Viktor 2017-ben indult tematikus fotóprojektje, amelynek célja, hogy Debrecen minden egyes utcáján készüljön legalább egy digitális fénykép. Városi kószálása során az alkotó beszédbe elegyedik a helyiekkel, kérdezgeti őket a mindennapjaikról, lehetőség szerint portrét készít róluk, majd emlékezetből lejegyzi az elhangzottakat. Ez a kötet az elmúlt három év képeiből és történeteiből nyújt válogatást.

Löki Viktor: Isten átnyúl a farmeron

Miért áll egy pályakezdő újságíró hirtelen biciklis ételfutárnak? A letekert kilométerekkel vajon saját múltját is maga mögött hagyhatja? Vagy egy ilyen kaland szükségszerűen karambollal végződik? Löki Viktor első regénye Debrecen ikonikus helyszínein vezet végig bennünket, egyszerre bolyongva a város és az érzelmek kanyargós utcáin. A történet főhőse egy fiatal férfi lendületével dübörög végig egyik címtől a másikig, a Turmixtól a Tallérosig, vagy épp Esztertől Kitty albérletéig. Mindennapjainak monotonitása és a városi lét különböző nehézségei azonban újra és újra megkérdőjelezik ezt a pozíciót, olyan kérdéseket felszínre hozva, amelyek nem kizárólag az övéi, hanem egész generációját foglalkoztatják. Az Isten átnyúl a farmeron fiataljai látszólag maguk hozzák a döntéseiket, így maguk is felelnek az akadályokért, amelyeken a másik képtelen áthatolni. A felnőtté válás gyomorszorító tapasztalata viszont éppen azzal szembesíti őket, mennyire nehéz azok között a keretek között megtalálni a helyünket, amelyeket a legkevésbé sem mi határozunk meg.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni. A nyakába szakadt felelősség súlyát addig-addig hordozza magában, míg végül rá kell jönnie: "Én nem akarok debreceni diák lenni tovább!"Móricz Zsigmond társadalomkritikájával ugyan elsősorban a felnőtteket akarta megszólítani, pontos gyerekkarakterei és az egész könyvből áradó humanizmus miatt azonban máig az egyik legfontosabb magyar ifjúsági regényként olvassuk és szeretjük Misi történetét.

Móricz Zsigmond: Pillangó

Móricz Zsigmond ebben a regényében egy szerelem ébredését és minden akadályon való győzelmét álmodja végig. Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika (mint napszámos szegények) nyelik a cséplőgép porát napi 16 órán keresztül. Kivirágzik közöttük a szerelem. Aztán hazakerülnek Debrecenbe. Tanácsok, szülők, jóslatok, ismerősök - szinte minden és mindenki - ellenzi összekerülésüket, mert - mondják - isteni parancsolat a bibliában, hogy szegény legény módos lányt vegyen el, a szegény lány meg módos legényhez menjen. Jóska már bele is törődött a vagyonos házasság gondolatába. Zsuzsika maszkának öltözve, revolverrel megy a lakodalmas ház ablaka alá, hogy megölje hűtlen kedvesét...

Perjéssy-Horváth Barnabás: Kollégium-blues

A Kollégium blues lapjain betekinthetünk a csaknem ötszáz esztendős Debreceni Református Kollégium mindennapjaiba és abba a hagyományba, amely erkölcsi, kulturális és szellemi muníciót ad egy életre. Blue, az elbeszélő "naplójából" egy teljes tanév eseményeit átélhetjük, mintha mi is beköltöztünk volna az ősi intézménybe, újra diákok lehetünk. Persze nem akármilyen esztendőről van szó, a rendszerváltozás előtti egyik utolsó "békeévről", 1987-1988-ról. Perjéssy-Horváth Barnabás első regénye meghökkentően erős aurájával, nyelvi könnyedségével, a szövegbe diákos szlenget beépítő elbeszélésmódjával megragadja az olvasót, és nem engedi el az utolsó jelenetig. A hagyományait őrző Kollégium és a tömegkultúrán szocializálódott tanulók értékrendje érdekes szimbiózist alkot. A szerző önironikus látásmódja, humoros nyelvezete élvezetessé teszi a mindentudó elbeszélő meséjét, aki szociológusi alapossággal rajzolja meg egy igazi alma mater miliőjét, beavat a történelmi iskola titkaiba, annak patriarchálisan egzotikus, sokszínű és hangulatos világába. A fordulatos cselekmény önéletrajzi alapra épül, amelybe természetesen ágyazódnak be egy érettségire készülő ifjú problémái: diákszerelem, pályaválasztás, önmegvalósítás, szellemi fejlődés. A katonai fegyelemmel működő, zárt iskola növendékei próbálgatják a szabadság kis köreit, mulatságos kalandokba keverednek. A regény főhőse, Centaur a politikai szál mozgatója, beszédet mond Budapesten a március 15-i tüntetésen, és emiatt rendőrségi kihallgatásokra idézik. Aztán mégis kiutazhat az iskola énekkarával a nagy-britanniai kórusversenyre. A mű keretét ez az utazás adja. Az elbeszélő az első fejezetben nem találja Centaurt a komphajón, s attól tart, hogy disszidált. Ezután visszaugrunk egy évet. Az utolsó részben a főszereplő szemével látjuk az eseményeket, ebből derül ki, hogy "nem a szabadságot választotta". 

Szabó Magda: Ókút

Az Ókút az elsüllyedt, de soha el nem temetett gyermekkor könyve. A titokzatos ókút a Szabó család debreceni otthonának udvarán állt, és a kis Magdának a közelébe sem volt szabad mennie. Szabó Magda felnőttként alászáll emlékei ókútjába, hogy páratlan érzékletességgel idézze meg gyermekkora színtereit, keltse új életre szereplőit, legfőképpen szüleit. Két tündér gyermeke voltam mondta egyszer. Tündérvilágban élt, ahol játék, varázslat, látomás és valóság keveredett, s ami egyszerre volt meghitten ismerős és csupa rejtély, hétköznapi és kiismerhetetlen, boldogító és félelmetes. Itt mindenki regényhősként járt-kelt, a boltjában kuksoló ékszerészt rejtélyes bánat gyötörte, a koldus elátkozott királyfi volt, a fák lombkoronája égig ért. Az Ókút az életről szól: állatokról és képekről, hitről és művészetről, háborúról és hazáról, szerelemről és halálról. A megejtő bájjal és humorral átszőtt történetekből egy titokzatos és csodálatos múlt sokszínű, eleven képe áll össze, ami egyben kulcs is Szabó Magda életének és művészetének megértéséhez.

Szabó Magda: Für Elise

Szabó Magda elmúlt nyolcvanéves, amikor lánytestvére született: írt magának egyet. Mert bár a Für Elise önéletrajzi ihletésű mű, a regénybeli fogadott testvér, Bogdán Cecília korábban ismeretlen volt az olvasók előtt. Az író talán gyerekkori barátnőjét mintázta meg Cili alakjában, talán önmagát.
Cili trianoni árva, Zentáról származik, az árvaházból kerül Debrecenbe, négyévesen fogadja be új családja. Ő a bájos, szeretnivaló szőke gyermek, akit minden bajtól óvnak, akit dédelgetnek ismerősök, ismeretlenek és a tanárai is. Magdolna okos, művelt már kisgyerekkorában is. Esti meseként bibliai történeteket hallgat édesapjától, még iskolába sem jár, de már latinul veszekszik nagybátyjával. Szülei nem korlátozzák, nem nevelik, csak civilizálják. Nyelveket tanul, olvas és ír, képzelete szárnyal, olyan szabálytalan voltam, mint maga a szabálytalanság, már akkor kilóg a sorból. Cili története nem zárul le, annyit tudunk meg, hogy fiatalon meghal, de a részletek homályban maradnak. Ennek oka lehet az is, hogy Szabó Magda Magdaléna címmel a regény folytatását tervezte.

Szénási Miklós, Heller Zsolt: Erre jöttünk

Sajátos hangulatú könyv született Debrecenről. Szerzői úgy gondolták, megmutatják a város mai arcát – ahogy ők látják. Ebben a kötetben kivételesen nincs semmi Főnix, semmi cívis, nem a szokványos ikonok mentén indultak el, hanem személyes élményeikkel, emlékeikkel rajzolják meg az ő közös Debrecen-térképüket. A karcsú kötet Gólya György fekete-fehér fotóival lett igazán teljes.

Szénási Miklós, Heller Zsolt: Állítsuk meg az időt

Milyen a szomszéd fűje? És a kertje? És a nője? És ha buszra száll, vagy megáll a színház előtt, vagy a postára indul, mi jár a fejében? Milyen a szomszéd város, a másik országban, ami egyébként itt van, szinte egy ugrásnyira innen, Nagyváradtól? Milyen hely az a Debrecen, ha nem abból indulunk ki, hogy ott a kéttornyú Nagytemplom, a híres kollégium vagy a Nagyerdő a magas és terebélyes lombú fáival? Heller Zsolt és Szénási Miklós egyszer már nekifutott, hogy megmutassa a világnak kedves városukat, ahol élnek, ahol otthon vannak. Tették ezt nem a szokásos módon, nem az ismert Debrecen-képet megidézve, hanem újszerűen, egészen személyes módon. Az Erre jöttünk című könyvben – melyet a 2021-es Szent László Napokon mutattak be a váradi olvasóknak – versekben mesélnek Debrecenről. Újabb közös munkájukban, az Állítsuk meg az időt című kötetben pedig prózában. (Forrás: dehir.hu)

Térey János: Boldog-ház, Kétmalom utca - Egy cívis vallomásai

"Az a kérdés, hajlandó vagy-e lemenni az őseidért a kútba, vagy sem, és kibírod-e, amit felhozol" - írja a könyvben Térey János. A halála előtti években ezen a kéziraton dolgozott, közölt is belőle néhány fejezetet Egy cívis vallomásai alcímmel, azt azonban senki nem sejtette, hogy terjedelmes részével elkészült. A Boldogh-ház, Kétmalom utca című memoárt befejezni már nem tudta, de a tervezett mű egész struktúráját kidolgozta. Az emlékiratban az író debreceni gyermekkorának és ifjúságának majdnem két évtizedét beszéli el. A meghatározó családi kötelékekről, a család eredetének kutatásáról, a szülőváros kulturális és történeti hagyományairól mint a személyiségét, a nevelődését formáló együttes hatásokról számol be ez a lezáratlanságában is sokrétű epizódokban kidolgozott vallomásfüzér. Az emlékirat fent idézett mondata arról tanúskodik, hogy nem csupán a szemérmesség, az érzelmességtől erősen ódzkodó alkat, de a feltárandó-feltárulkozó múlt, a távoli ősök elképzelt-kutatott élete és az örökölt-átélt traumák is nehezítették a szerző számára ezt a soha el nem odázott munkát, amely a Térey-hagyaték végességében "egy cívis vallomásai"-ként elénk tárul. 2020. szeptember 14-én lenne ötvenéves Térey János, erre az alkalomra jelent meg ez a hátrahagyott memoár.