EGY APOKALIPTIKUS FESTMÉNY IHLETTE MEG A BELGA ÍRÓT

2022. november 10.

Tízéves korában ragadta magával egy festmény, s azóta sem bírja levenni róla a szemét – mondta Jeroen Olyslaegers belga író, a Debreceni Egyetem néderlandisztika tanára, aki a Debreceni Irodalmi Napokon mesélt hamarosan magyarul is megjelenő kötetéről, a Vadasszonyról (Wildevrouw), s annak inspirációs forrásáról.

Őrült Gréta az a festmény, amit édesapja albumában látva, annyira lenyűgözte, hogy azóta sem tudott túllépni rajta.

„Az új projektjeimet mindig egy hülye, gyermekded kérdéssel indítom útjára, ez jelen esetben az volt, hogy 1563-ban, Antwerpen aranykorában hogyan születhetett meg egy ilyen apokaliptikus festmény Brueghel ecsetjéből – hangsúlyozta, ugyanis Védőr és Vadasszony című regényében is szerepet kap ez az alkotás és késítője idősebb Pieter Brueghel is.

A festmény abban az időszakban készül, amikor II. Fülöp Németalföld felett uralkodik. A király tele van adóságokkal, a bankok hiteleznek neki, a profitokból pedig gazdagodnak a kereskedők. A király ezt látva, rendelet hoz, amiben a felére csökkenti a kamatot. A gazdag antwerpeniek fellázadnak – ez az egyik momentum, ami a festmény hátterében áll, mesélte a szerző. A másik pedig, hogy a 16. században komoly klímaválság sújtotta a várost és környékét, egy kis jégkorszak köszöntött be, az emberek éheztek, lázongások törtek ki.

Az idősebbik Brueghel megérezte, mi fog történni, megjeleníti a falánkságot festményén – magyarázta Jeroen Olyslaegers.

„Nem tudjuk ki adta a megrendelést a festményre, de azt igen, hogy a lázadás után veszélyes volt a festmény tulajdonosának lenni, maga Brueghel is elköltözik Brüsszelbe és ezután parasztokat fest” – ecsetelte a szerző nem mindennapi ihlető forrásának hátterét.

Fotók: Miskolczi János