Hírek

HOGY KI EZ A KIS DEBRECENI NŐ, A PILLANGÓ ÖRÖKRE MEGŐRZI

2023. február 09.

Móricz viharos szerelmi élete közismert, házas ember volt, amikor 1924. januárjában a Búzakalász című színdarabja próbáján beleszeretett Simonyi Mária színésznőbe. Noha a világszép fiatal nő hűvösen fogadta Móricz ostromát, Janka (Holics Eugénia), a feleség tudomást szerzett férje vonzalmáról, ami öngyilkossági kísérletek sorához vezette el. 

Móricz az otthoni konfliktusok elől kávéházakba, hotelekbe menekült, gyakran fordult meg fiatalkorának helyszínén, Debrecenben is, ahol 1924-ben rekordgyorsasággal, néhány nap alatt írta meg legkedvesebb regényét, a magyar tanyavilág Rómeó és Júliáját, a Pillangót. 

Az Aranybika Hotel festett üvegablakain Móricz Zsigmond is felfedezhető

A Móriczról szóló írásokban hol Holics Jankát, hol Simonyi Máriát jelölik meg a Pillangó Hitves Zsuzsikájának modelljeként, az író lányának könyve azonban utal arra, hogy Zsuzsika megszületésében egy harmadik, debreceni nő is szerepet játszhatott:   

„Kiköltözött a Bikából, elbújt a szemek elől, kerített magának egy Pancsit, és (ágyban) tanulmányozta, hogy modellül használhassa a Pillangó Zsuzsikájához.” – olvashatjuk Móricz Virág Anyám regénye című művében. Szilágyi Zsófia tanulmányában több példával is igazolja, hogy a csemete hogyan ferdíti el, írja át vagy éppen hallgatja el apja naplójának részleteit, amit valószínűleg behatóan ismert, hiszen „alig hihető, hogy Debrecenből hazatérve Móricz eldicsekedett volna a kislányának ezzel a kalandjával”.

Az Aranybika Szálló az 1920-as években, Móricz kedvenc szobáját, a 218-ast ma emléktábla jelzi

Móricz Virág írásaiból tehát nem, de később, a Cséve Anna által közreadott Móricz-naplókból azonban kiderül, ki is volt ez a debreceni nő. Az író részletesen beszámol arról, hogy 1924. december 9-én milyen „isteni elrendeltetés” folytán szűri össze a levet „Pancsival”, azaz Kegyes Böskével az Aranybika Szállóban. 

Így ír az esetről: 

„Milyen csodálatos ez a Böske-probléma. A kis szállodai cseléd, akit kedvessége, titkos bájossága, kis rekedt hangjának gyöngédsége miatt december 9-én, az első kritikus kedden megkívántam, s aki szó nélkül lefeküdt azonnal, s aki néhány kedves éjszakán élete legfinomabb titkait kibeszélte – mert nem cseléd, és véletlen két nappal előbb került a szállodába – egy nappal hamarább szökött meg az urától, mint én, s odajött éppen abba a hotelbe szolgálni, s íme két szökött-pár találkoztunk össze... s mindenik arra gondolt, ha most bejönne a párja...”

Nem szófordulat, azt, hogy csupán egy nap eltéréssel, de mindketten az Aranybikában kötnek ki, Móricz valóban isteni közbeavatkozásként könyvelte el: 

„Az ura beteg, fekszik, azt mondta neki, az anyjáékhoz megy ki a Téglavetőbe, - s idejött. > Az isten hozta, - mondta neki a szobaasszony, mert nem volt cseléd éppen, - az isten hozta éppen most ide.< És egy-két óra múlva itt vagyok én is, egy napra! Nem is akartam odaszállani. Valami vitt. Ő is egy éjszakára, én is, oly rendkívüli távolságban ezt az éjszakát!... Mi ez? ... Az isten?”

Az író munka közben

S hogy milyen ez a nő, azt a Pillangó örökre megőrzi – írja Móricz, merthogy Janka és Mária mellett csakugyan őt is felhasználta karakterének megformálásához:

„... igyekeztem oly híven adni szerelmének vonalát, ahogy az élete kitermelte. Fölgazdagítva a Mária rabló-egyéniségének szilaj energiájával s a Janka családtermelő nyugalmának nemességével. Három női karakter olvad össze ebben az alakocskában oly erősen, hogy mindenik csak magát látja benne, s ha valamit nem érez sajátjának, egyszerűen az író fogyatékosságának tudja be. Maga a kis modell, akinek számtalan szava van beleírva, mind a két másik nő jelleméből bír bizonyos vonásokat, de könnyebb, súlytalanabb s lágyabb azoknál. Közönséges nyelven  > nem karakter <. Azért oly kedves.” 

Mint kiderül, Móricz fizet is „szolgáltatásáért” a fiatalasszonynak (- Miért adta le oly könnyen, Böske? / - Csak mert akartam, hogy pénzem legyen, tudja. Mert itt igen keveset fizetnek, 300.000-et...), aki nem mellesleg várandós volt: 

„És milyen engedelmesen, mint egy kis feleség feküdt az ágyban. S mily példátlanul kedves szavakat szólt. Már egész nagy a hasa. (...) Barna szemei vannak, s úgy el-elmeredve, mosolyba dermedve tud nézni. S a szoknyáját úgy löki az asztalra, hogy Janka őrjöngve dobná ki, ha cselédje egy óráig nem bírná el a slampos, közönyös, sem munkát, sem tárgyat nem tisztelő, mindent semmibe vevő, figyelmetlen mozgását. De mikor megszólal, csudálatos debreceni kedvességgel s annyit mond: 
- Olyan nagyon nem jól érzem magam... – majd megeszem érte a szívemmel. Nem jelzi a leírott szó azt a gyöngéd panaszt, ami nem is akar sírás lenni, csak együgyű édes kimondás: - ojan (!) virgonc... Tudniillik a hasában a gyerek. Nem bírja már cipelni.”

Holics Eugénia (Janka) és Simonyi Mária

Móricz naplójában megdöbbentő őszinteséggel számol be a szerelmi sokszögről: 

„Ha a feleségem ezt látná, megőrülne. Örökre vége volna, öngyilkos lenne? És én olyan jól megkönnyebbültem Böskénél.  Reggel Jankát, este Böskét. S közben x kilométer távolság. És közben egy telefon Máriával, amely úgy látszik, kettészakított valami fátyolt.” – olvashatjuk. 

Az események kimenetele jól dokumentált, Janka 1925-ben végzett magával, mérget vett be, s ugyan Móricz egy évvel később elvette Simonyi Mártát, házasságuk válással végződött. Különválásuk évében ismerkedett meg a nála negyven évvel fiatalabb Csibével, Littkey Erzsébettel, Árvácska című regényének ihletőjével, utolsó szerelmével. 

A dehir.hu Debrecen könyvekben című sorozatában Lakner Lajos, a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettese Móricz Pillangóját ajánlja az olvasók figyelmébe, mint amiből sokat meg lehet tudni a városról, az emberek életmódjáról, gondolkodásmódjáról, a cívisek mentalitásáról. A cikket itt olvashatják, a regényt online formában pedig a MEK-en. A műből Vitézy László forgatott filmet 2012-ben ugyanazon címmel. 

Forrás: 

Cséve Anna, Modell és társ, Móricz Zsigmond szerelmei, Holnap, 2005. 
Móricz Zsigmond: Naplók 1924 – 1925, Bp., Noran Könyvesház, 2010.
Móricz Virág, Anyám regénye, Budapest, Szépirodalmi, 1988, 340.
Szilágyi Zsófia, „Bolond dolog az író élete / félig éli és félig üzlete”, Egy készülő Móricz-monográfia elé
https://www.kalligramoz.eu/index.php/Kalligram/Archivum/2010/XIX.-evf.-2010.-junius-augusztus-Moricz/Moricz/Bolond-dolog-az-iro-elete-felig-eli-es-felig-uezlete.

Fotók: mandadb.hu, kozterkep.hu