MEGJELENT BORBÉLY SZILÁRD CSOKONAIRÓL ÍRT TANULMÁNYKÖTETE

2023. október 21.

„Borbély Szilárd irodalomtörténészi pályája egy Csokonai témájú szakdolgozattal indult, s negyedszázaddal később a szintén Csokonaival foglalkozó habilitációs értekezés benyújtásával zárult le”, amelynek lefolytatására azonban már nem kerülhetett sor – írja a most megjelent Borbély Szilárd „Nyugszol a’ nyárfáknak lengő hívesében” Tanulmányok Csokonairól című könyvéről Debreczeni Attila a kötet utószavában.

Ajándék ez a kötet a város részéről az idei kettős ünnepre, Csokonai születésének 250. és Borbély Szilárd születésének 60. évfordulójára, így aki részt vesz az október 31-i Borbély Szilárd megemlékezésen ingyen kaphat egy példányt a kötetből.

Inkább tanulmányfüzér, mintsem monográfia – hangsúlyozza Szilágyi Márton az előszóban. Előkészülete annak a munkának, amit Borbély Szilárd tervezett, “csak a körvonalát tudja megmutatni annak, ami nagy ambícióval készült, s ami végül nem is tudott létrejönni.”

A könyv három egysége közül az első kettő egybetartozó tanulmányokat tartalmaz, a harmadik pedig Csokonai-művek értelmezéseit. Az első egység Debrecennel és Csokonai szüleinek a városban betöltött helyével, társadalmi szerepével foglalkozik, így közelítve Csokonai karakteréhez, amit végül az Árkádia-per kapcsán bont ki. A második egység a Lilla-szerelmet járja körül. A harmadikban pedig a Tempefőiről és a Karnyónéról, valamint a Halotti versekről és az Újesztendei gondolatokról készült tanulmányai olvashatók. A sort a Russzó sírja zárja, amely Csokonai önképformálását járja körül.

A kötet különlegessége, hogy egyszerre szól Csokonairól és Debrecenéről és kicsit magáról Borbély Szilárdról is. Megjelenik benne Borbély fontos költői-írói témája, Debrecennel való állandó küzdelme és a halál ábrázolhatóságának kérdése.

„Szuverén alkotóként általában olyat látott meg egy-egy szövegben, amelyet más nem, s amelyet nem rendszerező tudósi elmével lehet meglátni. Ez a különös szövegérzékenység az ő igazi “módszertani” sajátossága, az ebből eredő új megvilágítás a tanulmányok hozadéka” – írja Debreczeni Attila.

A tanulmányfüzér a Debreceni Egyetemi Kiadó és a Déri Múzeum gondozásában jelent meg. A kötetet Debreczeni Attila szerkesztette, aki az utószót is jegyzi, a kötetet a könyv előszavát író Szilágyi Márton lektorálta. A tanulmánykötet megjelenését a Magyar Művészeti Akadémia és Debrecen Megyei Jogú Városa támogatta.

Fotó: Miskolczi János