ÉLNEK-E A MŰVEI, HAT-E MÉG CSOKONAI?
Debreceni hírek
2022. október 09.
A Magdafeszten, október 8-án mutatták be Visky András kolozsvári író, dramaturg Kitelepítés című, idén ősszel megjelent regényét, melyben családjának megdöbbentő történetét dolgozza fel. Miután Visky András édesapját börtönbe zárták a kommunista éra Romániájában, édesanyját és hét gyermekét, valamint a velük élő lányt is kitelepítették a Duna-Deltához, a szovjet mintára létrehozott gulághoz.
"Mindig ennek a könyvnek a megírására készültem, minden út ehhez a regényhez vezetett. Az embernek van egy története, amiről azt érzékeli, hogy az nem csak az övé. Ez a könyv tulajdonképpen egy régió története, a közép-kelet európai régió traumája, de saját történetemként van elbeszélve." - magyarázta a szerző, akit Bódi Katalin egyetemi tanár bírt szóra este fél 7-kor a Csokonai Fórumban.
Mint mondta, annyira meghatározó számára ez a kötet, hogy ugyan több drámát is jegyez, tulajdonképpen elsőkötetes szerzőként tekint magára.
Ebben a regényben nincsenek mondatkezdő jelölők, sem mondatzáró írásjelek. Mindez annak köszönhető, hogy a regénybe bele akarta írni a hallgatást - árulta el a szerző. "Egy nem befejeződő történetet szerettem volna írni, ami egyúttal felhívja a figyelmet a történelem abszurditására is" - magyarázta Visky András.
Nagy inspiráció volt számára mindehhez a Szentírás, a regényt Biblia-könyvnek is nevezi, mert abból az ambícióból született, hogy ha valaki elolvas belőle egy részt, akkor az önmagában képes legyen megszólítani. A Biblia szövege egyébként is meghatározó élményt jelent, hiszen édesanyja a lágerben ezt olvasta fel esténként gyermekeinek: "amikor a gyermek édesanyja hangján hallja a Szentírást, akkor saját történetelént fogja fel" - mesélte a szerző, aki azt is elárulta a legnehezebb annak a technikai kérdésnek a meghatározása volt, hogy milyen hangon szólaljon meg az elbeszélő.
Több esetben azon kapta magát - vallotta be, hogy többes számban ír édesanyjáról és édesapjáról, majd rájött, hogy ez így helyes, hiszen nagyon sokak anyjáról és apjáról van szó. Mint mondta, helyesen olvassák azok, akik egy gulág-történetként kezelik a könyvet.
A Biblián kívül jegyzőkönyveket, hiteles dokumentumokat is felhasznált a regény írása során, de ezek célja nem a tanúsítás volt - szögezte le. A regény fikció, de a fikció erősebb, mint a valóság.
Visky András szerint az a jó szöveg, amit ha megsimogatunk, akkor a kezünkben marad egy szálka, erre törekedett az íráskor, hiszen egyébként bármikor folytatni tudná.
"Én azt akartam elkerülni, hogy memoár legyen, ezt pedig csak úgy lehet, ha megpróbálod megismerni a valóságot, és nem csak a képzeletedre bízod az írást." - mondta, ugyanakkor a fikció erejét is hangsúlyozta: "a fikció erősebben vissza tud helyezni bennünket olyan testi tapasztalatokba, amit nem tudunk verbalizálni."
A "Visky-est" nem ért véget a könyvbemutatóval, hiszen 20 órától a szerző A test történetei című drámájából készült előadást is megtekinthette a közönség. Aki lemaradt erről, az legközelebb november 19-én 19 órától láthatja a Csokonai Fórum Kóti Árpád termében, aki pedig a könyvbemutatóról, itt hallgathatja vissza a beszélgetést.
© debrecenliterature.hu Minden jog fenntartva! Adatvédelem