Hírek

„NEKEM A DEBRECENISÉGET JELENTETTE GULYÁS PÁL”

2024. május 13.

1944. április 3-a az az apropó, ami miatt együtt vagyunk. Egy olyan év ez, ami Debrecen számára különösen fontos, a modernkori Debrecen legnagyobb veszteségeit szenvedi el ezen év folyamán. 1944. május 13-án már állnak a gettó palánkjai a Pásti utca környékén, valahol hadműveleti központokban már nagyban tervezik Debrecen bombázását, sokan aggódnak a fronton élő szeretteik miatt, mindeközben emberek születnek és emberek halnak meg.

2024. május 13-án van nyolcvan éve, hogy elhunyt Gulyás Pál. Emlékére a Méliusz Juhász Péter Könyvtár irodalmi kerekasztal beszélgetést szervezett, melyen Dr. Petrányi-Szöőr Anna beszélgetett Bakó Endrével és Dr. Szöőr Ádámmal.

A beszélgetést Puskás István, Debrecen kulturális alpolgármestere nyitotta meg, aki azt hangsúlyozta, hogy Gulyás Pál halálának időpontja különösen fontos a modernkori Debrecen számára, hiszen a város ekkor szenvedi el legnagyobb veszteségeit.

„Gulyás Pált ugyan közvetlenül nem érintette a második világháború, de az az élet, ami 44 évesen bezárul része annak a magyar történelemnek és a város történetének, amelyeknek szörnyű fináléja, ami 1944-45-ben történik. Az a sajátos pozíció, aminek ő is aktív tagja próbál a Kelet-Nyugat viszonyban egy sajátos magyar pozíciót kidolgozni, valamilyen választ adni. Gulyás Pálnak az életműve is ebben a kontextusban mozog” – fogalmazott.

„Nekem a debreceniséget jelentette Gulyás Pál”

„Nem sok kedvező kritikát kapott életében, viszont a temetése valósággal népünnepély volt” – magyarázta Bakó Endre. A halála után viszont nagy recepció követte és az írótársak lelkiismerete szólalt meg ebben az utóhangban – magyarázta.

„Nekem a debreceniséget jelentette Gulyás Pál, szilárd erkölcsű, nagyon mély gyökerű családnak a képét vetítette fel előttem” – fogalmazott Szöőr Ádám.

Debrecenben született, itt alkotott és itt is maradt, s azon ritka költőkhöz tartozott, aki nem csak a rosszat látta a városban, ami lehúz, visszafog, hanem az ő műveiben a tápláló Debrecen-kép is megjelenik.

„Gulyás Pál pályája 1929-ben írta az első versét Debrecenből, amiben a város kulturális intoleranciáját fogalmazta meg, ez a ’30-as évekre teljesen megváltozott és Gulyás egy Debrecen-mítoszt alkotott, aminek az volt az oka, hogy nem fogadták be Budapesten, a Nyugat nem voltak hajlandó közölni. Írt is egy szatírát is a pesti szerkesztőségekről. De a budapesti kivetettsége összefügg azzal is, hogy Németh László és Babits Mihály összeveszett, és Gulyás továbbra is ragaszkodott a Nyugatból kilépő Németh Lászlóhoz” – magyarázta Bakó Endre.

Hozzátette, később mint egy szigetet mutatta be Debrecent, úgy gondolta, hogy Debrecen a népi irodalom központja, amiben volt is realitás, hiszen a népi írók nagy része a környékről származtak.

Irodalmi viszályok és kirekesztettség

Két nagy találkozása volt, az egyik Németh Lászlóval, akivel több száz levelet váltott.

„Nagyon egymásra találtak, de 1935-re megszakadt a barátságuk és 1938-ban folytatódott. A harag oka az volt, hogy Gulyás mellőzöttség érzetében, kivetettségében elkezdett szatírákat írni. Elkövette azt a hibát, hogy személyesen belecsípett írókba, köztük Németh Lászlóba is” – tette hozzá Bakó Endre.  

Nem kerülte a viszályt, ha irodalmi társaságokról volt szó – magyarázta Bakó Endre. 1938-ban megdöntötte az Ady Társaság vezetőségét, aminek Ady Lajos volt az elnöke. Gulyás nemzeti oldalról vezette az ostromot, ami sikerrel járt, ennek következtében a zsidó írók, azaz a Társaság többsége kilépett. Gulyásra ezután hamar rávetült, hogy antiszemita, ami nem volt igaz, de vitája mindenképpen volt velük.

„Csak később közölték azokat a leveleket az Ady Társaság tagjai, amik ezt a vádat cáfolják” – emelte ki Bakó Endre.

„Egy pillanat elektromos kisülése”

Mint mondta, Gulyás Pál nem volt formaművész, porba siklató költőnek nevezték, de hogy ennek a költészetnek volt egyedisége, abban nincs kétség.

„Gulyás Pálnak az volt a véleménye, hogy a vers egy pillanat elektromos kisülése, amikor jön a gondolat, rögtön le kell írni, míg Babits, a formaművész szerint a versen dolgozni kell” - hangsúlyozta.

Szöőr Ádám szerint nem maga a mű szépsége, ami megragad Gulyás verseiben, hanem sokkal inkább a filozófiai mélység.

Gulyás Pál nem csak verseket, de tanulmányokat is írt, amiben feltárta a város értékeit. Több nyelven beszélt, még óizlandiul is, de elképzelhetetlen volt számára, hogy Debrecenen kívül élje le életét.

Fotók: Miskolczi János