SZIMULTÁN VÁROS: FILMINSTALLÁCIÓ KÉSZÜLT TAR SÁNDOR VERSE ALAPJÁN

2021. november 18.

A hatvanas évektől a nyolcvanas évek közepéig sok magyar fiatal fordult meg az NDK-ban, köztük Tar Sándor is, aki 1967 és 1970 között Drezdában betanított munkásként, majd 1975-től egy éven át otthonnevelőként dolgozott. Agresszió, alkoholizmus, depresszió, rémes életkörülmények, sivár mindennapok – a külföldi éveit összefoglaló Tájékoztató című írásaiból kiderül, hogy az NDK munkás világa nagyban eltér a szocializmus idilli elképzeléseitől.

A kendőzetlen valóságot bemutató műve először csak szamizdatban jelenhetett meg, 1989-ben kapott helyet a Miért jó a póknak? című kötetben. 2017-ben a Déri Múzeum Tájékoztató címmel adta ki a szöveget, fotókkal, naplójegyzetekkel, kísérőtanulmányokkal ellátva. Ebben a kötetben találjuk az író Szőke város című szerelmi vallomásba bújtatott önfeltárulkozását is, amelyben a naplófeljegyzéseinél is kegyetlenebb, személyesebb hangot üt meg.

Ez a vers adta az alapját a Leopold Bloom-díjjal kitüntetett Németh Hajnal médiaművész Szimultán város című filminstallációjának, amellyel először a IV. Magdafeszten találkozhatott a közönség. Különlegessége, hogy a Tar versét felolvasó Keresztes Tamás színész szólamát egyszerre három szinkrontolmács közvetíti német nyelven, miközben fel-felcsendül az André Vida által megkomponált improvizatív zenei előadás is. S hogy mit kapunk ebből az összhangzásból? Egy egyedi interpretációt, amely felerősíti a mű zaklatottságát, feltárja annak mélyebb jelentésbeli rétegeit.