Hírek

VILÁGHÍRŰ ÍRÓJÁT ÜNNEPELTE DEBRECEN

2023. október 05.

„Én tulajdonképpen állandóan Debrecenről írtam” – fogalmazott egyik riportjában Szabó Magda. Városa sem feledkezik meg róla, nemcsak születésnapját, október 5-ét üljük meg ilyenkor a cívisvárosban, de a hétköznapokban is lépten-nyomon velük van és októberben egy egész hetet szentelünk örökségének. Teszi ezt egyrészt iskolája, a Dóczy Gimnázium a Matula-napokkal, amelyet minden évben, idén már 19. alkalommal Szabó Magda születésnapja és Gedeon nap köré szerveznek, másrészt a Csokonai Színház a MagdaFeszttel, amely az írónő örökségét viszi tovább azzal, hogy kiemelten a női alkotókat állítja fókuszba. Idén egy újabb eseménysorozattal bővült az ünnepi alkalom, a gyerekekre is gondolva indította el az írónő meseregényéről elnevezett tematikus park, a Sziget-kék a Szabó Magda Minifesztivált, ahol a gyermekirodalmi munkásságával ismerkedhetnek meg a legkisebbek. 

A születésnap a hagyományokhoz híven koszorúzással indult. Egykori alma materének diákjai a Köztemetőben tartottak megemlékezést, Szabó Magda debreceni sírjánál, ahogyan azt már teszik több mint húsz éve. 

A megemlékezésen Debrecen kulturális alpolgármestere a mai napig közöttünk élő Szabó Magdáról emlékezett meg, akinek – mint mondta – nemcsak egykori alma materében érezhető a jelenléte, üzenetei, de az egész várost átjárja, a debreceni identitás részévé vált. 

„Ha a Régimódi történetet olvassák, ajánlom mindannyiuknak, keressék fel a Rickl-házat, vessék össze a múltbéli Debrecent a jelenlegivel, éljék át a regény szellemét. A Piac utca 39. szám alatt Szabó Magda Debrecenére néhány hete egy falfestmény is emlékeztet és az írónő maga is szól hozzánk” – hívta fel a diáksereg figyelmét Puskás István. 

A születésnapot egy könyv megjelenése koronázta, a Szabó Magda életműsorozat drámákkal bővült, a Jaffa Kiadó a Csokonai Nemzeti Színházban mutatta be a Kiálts, város! című kötetet, amely két drámát foglal magában: a címadót és a Régimódi történet színpadra írt változatát. Gyönyörű szinkronitásnak lehettünk tanúi, hiszen, mint az kiderült, Szabó Magda a Kiálts, város! főszereplőjét, Borzán Gáspárt Csokonairól mintázta, magát a drámát pedig Csokonai 200. születésnapjára írta, akinek nemsokára immár 250. születésnapját ünnepli a város. 

A beszélgetésen Mörk Leonóra, a kiadó kommunikáció vezetője úgy fogalmazott, a debreceniek kiváltságos helyzetben vannak, hiszen Szabó Magda itt egészen más olvasni, mint másutt. 

Beszélgetőpartnere, Csikos Sándor játszotta és rendezte is Szabó Magda darabjait Debrecenben. A Csokonai Színház színész-rendezője is a genius loci erejét hangsúlyozta. Mint mondta, amikor a Régimódi történetet vitte színpadra, a színészeket elvitte a Református Kollégium Nagykönyvtárába, hogy kapjanak valamit Szabó Magda világából és különösen nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy amennyire az lehetséges, hitelesen adja vissza a színpadon Debrecen sajátos épületeit. 

A MagdaFeszt negyedik napja a Modemig is elért, ahol egy igazán provokatívan kérdező alkotóval ismerkedhettünk meg. 

Tóth Kingáról van szó, az immár három éve Debrecenben élő multimediális művészről, akinek épp a fesztiválra jelent meg második művészalbuma Annamaria sings/singt/énekel címmel, a Prae és a Modem gondozásában, városi támogatással. 

A kötet utóbbi három évének "termésébe" enged betekintést, az apácaművészetről, újrahasznosításról, természetről szóló, valamint a női lét kérdéseit feszegető vizuális és hangzó anyagait, performatív munkáit tartalmazza. 

Mint mondta, az Ómagyar Mária-siralmon keresztül jutott el a Mária-kultuszig és az apácaművészetig, melyet már több éve kutat. Számára az az igazán izgalmas, hogy az elvonultan, cellákban élő apácák a női munkatevékenységek (oktatás, kertészkedés, ápolói munka) mellett filozofikus és rebellis műveket írnak, híresek erotikus költészetükről. 

„Engem ennek a dualitásnak a képtelensége izgat. Művészként iszonyatosan érdekes, hogy miért dönt úgy egy nő, hogy falak mögé bújik és uniformisba burkolja be magát azért, hogy a megélje szabadságot és mint Jézus hitvesei a szabad szerelmet és elköteleződést megtapasztalja. Ezek a feszültségpontok azok, amelyek lázba hoznak” – magyarázta. 

Fotók: Miskolczi János