ZSUZSI-HISTÓRIA NEM KÖZÉPISKOLÁS FOKON!

2023. Április 23.

Minden kisfiú mozdonyvezető, buszsofőr akar lenni, de Balogh Tamás Zoltán történész érdeklődése nem hagyott alább gyermekkora után sem a tömegközlekedési eszközök iránt. A Zsuzsi Erdei Kisvasútért Alapítvány kuratóriumi tagja nemrég tett le az asztalra egy hatalmas munkát, megírta a Zsuzsi-vasút teljes történetét.

568 lábjegyzet, 328 fotó, 261 dokumentum, 27 jellegrajz, 68 táblázat és 91 térkép kapott helyet a kötetben, amely jól mutatja, hogy milyen komoly levéltári és kutatómunka előzte meg a több mint 500 oldalas kiadványt, amelyből megismerhetjük a debreceni kisvasút történetének főbb eseményeit, a megszűnésétől a feltámadásig, illetve és turisztikai értékké válásáig.

Egyetemi szakdolgozatát „Az 1968-as közlekedési politikai koncepció hatása a debreceni tömegközlekedésre” és „A Zsuzsi vasút halála és feltámadása 1977-1978.” címmel írta, melyeket bírálói már akkor kiadásra javasoltak. Utóbbiból nőtte ki magát a „Kisvasút a Ligetalján” című megjelenésre váró munka, amelyet valóban szeretne kiadni a jövőben, ehhez keresnek pályázatokat, támogatókat.

„Olyan új információk vannak ebben a munkában, amit sehol máshol nem lehet olvasni a kisvasútról” – magyarázta Balogh László, a szerző édesapja, helytörténeti kutató a Mikrofilmtár munkatársa, aki szintén kivette a részét a munkából. A 950 milliméteres nyomtáv kialakulásának okáról a mai napig nincs bizonyosan elfogadható magyarázat, pedig ennek alkalmazása később hátrányt jelentett a vasút fejlődésében.

Gyakran előfordul, hogy a téma kutatói nem járnak utána bizonyos információknak, egymástól veszik át a téves adalékokat – több ilyen „mítoszt” is leleplez a kiadásra váró kötet. Például a Zsuzsi-vasút születésnapja nem július 16-án, hanem 17-én volt, s az is kizárt dolog, hogy Boszniából hozták volna el Debrecenbe az ottani felszámolt kisvasút sínanyagát, mivel azelőtt ott nem is létezett keskeny nyomtávú vasút.

Könyvnek indult, de monográfia lett belőle – magyarázták a szerzők.

„Az írás szépen mutatja be, hogyan lett a Zsuzsi-vasút nem csak a debreceni polgárok, hanem az egész ország közös öröksége” – írta dr. Kovács Róbert, a Zsuzsi Kisvasútért Baráti Kör elnöke szaklektori véleményében a munkáról.

A kiadásra szánt munkát, annak egy kinyomtatott mintapéldányát április 22-én mutatták be az érdeklődőknek a Petőfi 200 – „A mi Zsuzsink” programsorozaton, a Ruyter utcai állomáson.