NÉLKÜLE NINCS IRODALOM A VÁROSBAN, KISFILMET FORGATTAK MÉLIUSZRÓL

2023. február 06.

Méliusz Juhász Péter 1532-ben született Horhiban, egy kis somogyi faluban, a település nevét azonban hiába keresnénk a mai térképeken, a Török Hódoltság idején elpusztult, nem ismerjük Melius arcképét sem, a rá emlékeztető műalkotások a képzelet szüleményei. Helyettük a nyomtatásban megjelent munkái és néhány kötete az egykori könyvtárából emlékeztet a reformátor szellemiségére - mondja el a Debreceni Református Kollégium Múzeumának nemrég közzétett videójában Dr. Oláh Róbert, az intézmény tudományos főmunkatársa.

A híres tolnai iskolában kezdte el tanulmányait, majd 1556-ban és 1557-ben Wittenbergben tanult, ahol a magyar diáktársaság a wittenbergi magyar bursa elnökévé, seniorává is megválasztották. 1558-ban már Debrecenben találjuk, ahol Enyingi Török János pártfogásával a város lelkészévé választják. Debrecenben először Szegedi Gergely mellett a város második lelkésze, majd Szegedi távozása után 1561-től a város első lelkészeként szolgál. A következő évben megválasztják a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökévé.
Melius szilárdította meg Debrecenben a reformáció helvét, azaz kálvini irányát. A Tiszántúlon és Erdélyben tartott zsinatokon pedig formálta a református egyházat is. A svájci teológusokkal folytatott levelezése a nekik és a tőlük kapott könyvek segítették a református tanok védelmében.

A hagyomány szerint Méliusz hívta Debrecenbe Huszár Gált is, akinek a nyomdáját a reformáció szolgálatába állították. Az 1561 óta működő városi nyomda, illetve jogutódja, az Alföldi Nyomda több mint 460 éve szolgálja a magyar református művelődést.

Az idén 451 éve, 1572 decemberében, alig negyvenévesen elhunyt prédikátor életműve egyedülállóan gazdag a magyar szerzők között. Közel ezer oldalnyi prédikációja jelent meg öt kötetben. Írt és fordított a református hit alapjait összefoglaló katechizmust és részt vett a legelső református hitvallások, például a Debrecen Egervölgyi hitvallás szerkesztésében. Számos hitvitairatot adott ki a református tanok védelmében, a katolikusok, a lutheránusok és a szentháromságtagadók tanításai ellen.

Méliusz tollából jelent meg az első magyar nyelvű imádságos könyvünk is. Magyarra fordította a Szentírás több könyvét, ezek közül mára csak az 1565-ben megjelent az Két Sámuel könyveinek, s az két királyi könyveknek, valamint a Szent Jób könyvének fordítása maradt fent. Kéziratban maradt vagy elveszett a Krónikák könyve, az Ézsaiás könyve és az Újszövetség fordítása. Legismertebb műve Herbarium címmel összeállított orvosi füveskönyve, mely 1578-ban jelent meg a kolozsvári Heltai Gáspárné nyomdájában.

A Debreceni Református Kollégium Múzeumának kisfilmjét itt tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=FRrcu7B6i2o

Tavaly a reformátor születésének 490. évfordulóját a Melius Juhász Péter emléknapokkal ünnepelte a város, melynek keretében Méliusz könyves hagyatékát is bemutatták, minderről itt olvashatnak bővebben.