Hírek

Felfordult a világ a Méliusz Könyvtárban a Kínai Világnapon, ahol Petőfi költészete és Lu Xun fordítói munkássága került előtérbe.

Április 17-én fiatalon elhunyt költőjére emlékezett Debrecen városa. Várkonyi Anikó emléktáblát kapott, kiállítás nyílt hagyatékából és kerekasztal-beszélgetésen idézték meg alakját, költészetét.

A Csendes csodák esten, április 13-án az erdélyi magyar líra egyik legkiemelkedőbb alakja, Reményik Sándor versei szólaltak meg Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színművész előadásában, Csáki András gitárművész játékában. 

Díjakat adott át az Alföld folyóirat és Petőfiről beszélgettek szakértők a MODEM-ben.

A magyar költészet napja tiszteletére rendezett irodalmi est keretében Tóth Kinga Írmag (2020, Yama) és Kukoricadalok (2019, Thanhäuser) című köteteinek versei hangzanak el magyar és német nyelven.

Ódon "téglákban" nem bővelkedünk, történetekben azonban annál inkább. Debrecen tipikusan egy olyan város, amely hangsúlyosan nem csak a reális térben, hanem az irodalom fiktív terében él. 

Magyarországi, kirgizisztáni, mianmari, oroszországi, tunéziai és amerikai karikaturisták fogtak össze és hoztak létre közösen egy látlelet-képregényt.

Ha Pestet nem számoljuk, Debrecen adta a legtöbb költőt, írót a magyar irodalomnak. S hogy kik ezek? Minderről Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatási rektorhelyettese beszélt az Európa Rádióban.

E címmel tüntethető ki az a személy, aki a város nemzetközi hírnevét tovább erősítette.

A költészet napja alkalmából a Kölcsey Központ Foyer-ben található könyvcserepont, a Lapozó feltöltötte polcait, és a könyvek között kortárs magyar alkotók versesköteteit lelheti meg a szemfüles olvasó.

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány ösztöndíjainak átadására a város napján, április 11-én került sor a Déri Múzeum Munkácsy-termében.

Közel két hétig ismét minden a költészetről szól, immár a 20. Debreceni Költészeti Fesztivált rendezik meg a cívisvárosban.