A Könyv barátai hálózat

DEBRECENI IRODALOM HÁZA

Debrecenben az irodalmi gyűjtemény története jóval a Déri Múzeum alapítása előtti időre nyúlik vissza. A műkincsek világi gyűjtését, kutatását, őrzését, nyilvánossá tételét hivatalosan a Csokonai Kör (1890) létrejöttétől számíthatjuk, azonban jogelődeinek, az Emlékkert Társulatnak (1861) és a Felolvasó Körnek (1885) is voltak már hasonló törekvései. 

A Csokonai kör célja „szellemi központot létesíteni Debrecen művelt elemei részére, ápolni a magyar irodalmat, tudományt és művészetet. Végül Debrecen város halhatatlan költőjére, annak életrajzára, mint irodalmi működésére és műveire vonatkozó mindennemű adatok beszerzése, a homályban feledett körülmények felelevenítése, kiadatlan és ismeretlen munkáinak kikutatása, kéziratainak s minden reá vonatkozó tárgyaknak, emlékeknek összegyűjtése által a Csokonai-kultusz művelése”.  

Kardos Albert 1899-ben javasolta, hogy a budapesti Petőfi-ház mintájára Debrecenben legyen Csokonai-ház, a Csokonai Kör gondozásában. Erre legalkalmasabbnak a költő szülőházának helyén álló épület találtatott. A Déri Múzeum irodalmi gyűjteményének törzsanyagát a Csokonai Kör gyűjtése adja.
Az egyre gyarapodó irodalmi kéziratok és dokumentumok az ötvenes évek végére indokolttá tették az önálló gyűjtemény létrejöttét. Az irodalmi anyag szétválasztását Julow Viktor kezdte meg, 1958-65 között. Egységes gyűjteményi leltárkönyv azonban ekkor még nem készült. 1972-ben Kilián István folytatta a félbeszakadt munkát. Az első kézirat és dokumentációs leltárkönyvet 1973. január 1-jén nyitották meg. Hivatalosan ekkortól létezik a Déri Múzeum tizedik gyűjteménye. 

A gyűjtemény 2011 januárjában új helyre költözött, 2014 szeptemberében pedig a Debreceni Irodalom Házában megnyílt az új állandó kiállítása Álmodó magyarok – Történetek Debrecen irodalmából címmel. A tárlat szakít a hagyományos kronologikus módszerrel és a város irodalmi súlypontjait mutatja be. Modern installációs technikával, izgalmas történetekkel ismerthetik meg a látogatók Debrecen irodalmát. 

Kiadványok, családi napok, múzeumpedagógiai foglalkozások is segítik a debreceni irodalom népszerűsítését és olvasás szeretetére nevelést. Az új kiállításban minden korosztály számára kínálunk foglalkozást, tárlatvezetést, s havonta előadásokkal, könyvbemutatókkal várjuk a látogatókat. Legutóbb A szépíró olvas című rendezvénysorozatunkkal mozgattuk meg a város irodalomszerető közönségét. Tar Sándor A mi utcánk című munkája alapján készült múzeumpedagógiai online játék szintén nagy sikert aratott, ahogyan a Petőfi emlékévre készült Színről színre Petőfi című múzeumpedagógiai tárlatunk is népszerű. A REJTŐzködő irodalom című kiállításunk és múzeumpedagógiai foglalkozásunk pedig eddig több mint 10 helyen volt már látható, s azóta keresik külföldön és belföldön egyaránt.

A gyűjtemény kiadványai grafikai megtervezés tekintetében is kiemelkednek. A Névelő növények című könyvünk különdíjat kapott a Szép magyar könyv versenyén, Tar Sándor Tájékoztató című szociografikus munkájának kiadása a szépirodalmi kiadványok között kategóriagyőztes volt. 
A gyűjtemény őrzi, megóvja, a tudományos kutatás számára hozzáférhetővé teszi, közvetíti és folyamatosan gyűjti a debreceni irodalomtörténet dokumentumait. Teljességében és gazdagságában egyedülálló a vidéki gyűjtemények között.

A Debreceni Irodalom Háza az irodalom megszerettetése érdekében szívesen működik együtt minden hasonló törekvésű személlyel, szervezettel vagy intézménnyel.